Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)
Gaál Attila: Fémleletek a Szekszárd–palánki török palánkvár (Jeni Palanka) feltárásából. I. Fegyverek és fegyvertartozékok
A 41. tábla 1. számú patkó két bal oldali, felső szeglyukában egy-egy hegyes, gúla alakú fejjel kovácsolt szeg maradt meg. A talp felületéből kiemelkedő szegek a megcsúszás elleni védelmet szolgálták, mintegy előfutáraként a főleg igavonó lovaknál napjainkban is használt csavaros-sarkas patkóknak. Hasonló funkciója lehetett a 39. tábla 1-4. számú patkók szárvégein lévő csonkagúla, illetve éles végződésű sarokrészeknek is.111 Van egy feltűnően kisméretű, 8,5 cm hosszú, 6,3 cm széles, mindössze 2-2 kör alakú szeglyukkal készült patkónk, ami leginkább egy nem túl gyakran előforduló szamárpatkóként határozható meg (41. tábla 4). Egy a 18. század első évtizedeiben betöltött, elliptikus felülnézetű, sekély gödörben (66/A) egy kerek réz tepsi és egy párosujjú patás állat alsó lábszára feküdt, melyen a pata két különálló részét egy-egy félholdalakú, vasanként 3-3 darab, 2,0 cm magas szeggel felerősített lapos lemezpatkó fedte (41. tábla 7).112 A császári szolgálatban lévő boáriusok és állataik Újpalánkon való megjelenésére 1698-ból vannak adataink.113 Ökörpatkó ugyanakkor más lelőhelyekről, például a Müller Róbert által közölt Hatvan-Kórház lelőhelyről is ismert.114 Ám érdemes megemlíteni, hogy az Ozorán115 és Babócsán116 széles marhapatkóként meghatározott patkókkal ellentétben ezt a hatvani patkót ugyanolyan két félhold alakú, szélén szöglyukakkal ellátott lemez alkot(hat)ta, mint amilyen az új- palánki ökörlábra vasalt, két lemezből álló patkó (41. tábla 7-8). Nem csak ökörpatkó került elő úgy, hogy az állat lábán volt. A vár belterületéről két ló csontváza is feltárásra került, amelyek közül az egyik szintén patkóit volt. Ez utóbbi egy olyan gödörben, melyet feltöltésének utolsó szakaszában tűzhelyként használtak (26/D gödör). A felső betöltésben jellegzetes délszláv kerámiatöredékek, bronz gyertyatartó töredéke és egy bőrmegmunkáló vaskés volt, 70 cm mélyről pedig egy 168?-as, hiányos évszámú, töredékes dénár, valamint egy vas golyóöntőfogó és kevés kerámiatöredék került elő. A gödör alján egy ló csontváza feküdt, patáin 5. kép. 1: A 26/D gödör tüzelőhelye alatt fekvő ló csontváza feltárás közben; 2: Ló lábcsontjai patkóit patákkal 111 A csúszásmentesítő megoldásról szólva idézett munkájában Gere László is hivatkozik e két újpalánki patkóra. A leltári számok azonban a közölt szövegben felcserélésre kerültek. Helyesen: a csonkagúla alakú sarokkal készült, feltehetően 15-16. századi patkó (nálunk: 39. tábla 1.) leltári száma 63.294.1., a 17. századi lemezpatkó pedig, amelyben a két, gúla alakú szeg van (nálunk: 40. tábla 1.), a 80.623.167. leltári számot viseli. GERE 2003, 32. 121-122. jegyzet. 112 WMMM Régészeti Adattára. Ásatási beszámoló, 1985. (Az eredeti 3-3 szegből öt maradt meg a patkólemezeken.) - Az újpalánki állatcsontok, köztük az ökörcsont feldolgozását Bartosiewicz László volt szíves elvállalni. 113 Az ökrök és ökörhajtók Újpalánkon való megjelenésére egy elhelyezésük ügyében 1698-ban hozott intézkedés folytán került sor. lyA debreceni közgyűlés 58 faluban 182 szekeret és 363 embert helyezett el. így is maradt 48 boarius. Ezeket Tengelicen, Újpalánkán, Szekszárdon és Tolnán helyezték el. Minthogy ezekben a helységekben nem volt kenyér, a tolnai magazinból vittek számukra.’’ HOLUB 1974, 94; GAÁL 2015, 146. 3. jegyzet. 114 MÜLLER 1982, 264, 540, 885. 1192. ábra. (A GERE 2003, 33. 126. jegyzetben olvasható „885., 1196. ábra" adat nyilvánvaló elírás, mert ilyen számú tétel és adat a hivatkozott helyen nem található.) 115 GERE 2003, 33,159.15. tábla 5. 116 MAGYAR 1990, 114. 50. ábra. 336
