Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)
Vizi Márta–Gere László: A szekszárdi vár története. Írott források, térképi adatok és az eddigi régészeti–műemléki kutatások alapján
A SZEKSZÁRDI VÁR A RÉGÉSZETI KUTATÁSOK ALAPJÁN A mai régi vármegyeháza helyén lévő bencés apátság léte az idők során valójában a feledés homályába merült. A régészet iránti érdeklődés megélénkülése nyomán a 19. század végén kezdtek kutatók felfigyelni olyan jelenségekre, amelyek egyrészt a terület lakottságára utaltak, másrészt pedig a település korai történetének egyes épületeihez tartozhattak. A város régészeti emlékeit figyelemmel kísérő apátplébános, múzeumalapító Wosinsky Mór már megemlítette egyik munkájában, hogy az egykori bencés kolostor a vármegyeháza helyén állhatott, és a kolostor nyugati falát a vármegyeháza járdája mellett egy méterre megtalálta." Egy korabeli újságcikk tudósítása szerint „A most kiásott alapfalak a zárda nyugoti felének legszélső részét képezik."99 100 A Tolnamegyei Közlöny híre szerint „a megyeház nyugati kertfala mellett a fák részére gödröket ástak”,101 ahol az egykori apátságnak a „fundamentumára" bukkantak. Egészen pontosan nem tudjuk beazonosítani, hogy a Wosinsky-korabeli munkák során mely szakaszát találhatták meg az egykori apátság nyugati oldalának, de ez a megtalált szakasz lehetett a vár fala is. Annál is inkább, mert az apátság épülete benne foglaltatik a megyeházában, az épületet övező várfal azonban kívül esik az épület vonalán. Lehetséges, hogy az apátsági templomtól nyugatra lévő várfalszakasz került elő - de az is, hogy az egykori apátsági épületet övező külső várfal valamely szakaszát találták meg. E mellett szól az a körülmény, hogy az újságcikkek alapján minden bizonnyal a várkertet övező fal melletti járda mellé ültethettek fát102 (az épület déli szárnya melletti szakaszon, feltehetőleg annak nyugati oldalán), és minden bizonnyal ott akadhattak falmaradványokra, amelyek a várfal maradványai lehettek. A 20. század elején is élénken foglalkoztatta a város közvéleményét az egykori bencés apátság léte, különös tekintettel I. Béla királyunk sírhelye. Ehhez az érdeklődéshez hozzájárultak a levéltárban éppen megtalált 18-19. századi felmérési rajzok (6-7. kép).103 Csalog József, a Tolnavármegyei Múzeum igazgatója 1940-ben végzett régészeti feltárást egy csatorna javítása kapcsán a megyeháza udvarán, amelynek során megtalálta az egykori bencés apátság maradványait (36. kép).104 A dokumentumokból kiderül, hogy ő is ismerte a levéltárban a 20. század elején előkerült 18. század végi felméréseket, de őt a vár létezése, annak milyensége valószínűleg nem foglalkoztatta. Tervezték az apátság további kutatását, de erre a II. világháború eseményei nem adtak lehetőséget. Az érdeklődés azonban az apátság iránt nem múlt el, és így Kozák Károly a megyeháza udvarán 1960-ban végzett szondázó kutatást, majd 1968-1972-ben feltárta az apátsági templomot (18. és 37. kép).105 Ennek során a keleti homlokzat egy szakaszán középkori falat és támpilléreket talált. Ezek a részek a vár keleti falát képezték. A megyeháza felújítási munkái során további falszakaszok kerültek elő,106 és a korábban előkerült várpilléreket is azonosítani lehetett (38. kép).107 A Béla király tér felújítása során a közművek cseréjekor, új vezetékek fektetése miatt, az új szökőkút alapjának építéséhez és még sok más miatt több száz méternyi árok került kiásásra. Bár ezek a közműárkok az ásatási megfigyelésekhez nem igazán ideálisak, mégis ezzel az árokhálózattal rengeteg új információt nyertünk a város történetéről. 99 WOSINSKY 1898,155; SZILÁGYI 1982,421. 100 Tolnavármegye 1897. március 14. (VII. évf. 11. sz.) 4. oldal, szerző nélkül. 101 Tolnamegyei Közlöny 1897. március 14. (XXV. évf. 11. sz.) 4. oldal, szerző nélkül. 102 SZILÁGYI 1982,421 (Tolnamegyei Közlöny 1897. március 14-ei száma, 4. oldal nyomán). 103 Tolnavármegyei Újság 1938. június 4. (XX. évf. 45. sz.) 1-3; VÍZI 2009, 338-340. 53. melléklet. 104 Csalog József levele Radnóti Aladárhoz, 1941. február 25. WMMM Régészeti Adattár 81-73. 105 Az ásatások eredményei: KOZÁK 1970; KOZÁK 1973; KOZÁK 1975; KOZÁK 1977. Az apátsági templomról és a vármegyeházáról írt nagyobb tanulmánya: KOZÁK 1974. 106 Bartos György (Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat) 2011. évi kutatása. Ezúton is köszönöm szíves tájékoztatását, valamint hogy a kutatási dokumentációját a rendelkezésemre bocsátotta. 107 Vizi Márta 2012. évi ásatása. 275
