Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)
Vizi Márta–Gere László: A szekszárdi vár története. Írott források, térképi adatok és az eddigi régészeti–műemléki kutatások alapján
levéltáros kutatásai kapcsán.90 Az ezeken a rajzokon lévő jelenségekről, mint a várfal vonalának szabálytalansága az északi oldalon, a templomról készült rajzon lévő pártázatos várábrázolás, már korábban szóltam (6-10. kép). A korabeli térképeken megtaláljuk egyrészt a település nevének korabeli variációját, másrészt pedig gyakran találunk az adott helyről kis ábrát, rajzot. A települést jelölő kör nem az egyetlen jel. A kör köré falakat, tornyokat, esetleg alaprajzot készítettek. Ezek a kis rajzok lehetnek általános ábrázolások, akár jelkulcs egy adott lakóhelytípusra, de lehetnek az adott településre jellemző állapotokat bemutató rajzok. Elképzelhető az is, hogy a térképrajzoló nem is járt az adott helyszínen, hanem más térképek adatait, rajzait vette át. Az adott térképen található települési rajzok összehasonlító elemzésével lehet eldönteni, hogy egyedi ábrázolásról van-e szó, vagy sematikus ábráról. Szekszárd esetében, mint ahogy eddig láttuk, igen kevés adat áll rendelkezésünkre, tehát a térképeken lévő bármilyen csekélység adhat információt a település kinézetére, épületeire. Fontos feladat lesz a továbbiakban ezeknek a térképi kis ábráknak minden részletre kiterjedő vizsgálata.91 EGYÉB ÁBRÁZOLÁSOK A VÁROSRÓL A térképeken, felmérési rajzokon kívül a 19. századból több ábrázolás maradt fenn. Ezeken az ábrázolásokon sem látjuk nyomát várnak, falak ábrázolásának. A 19. századi céhlevelek számos város ábrázolását megőrizték. Szekszárd esetében is találunk néhány ilyen ábrázolást. Az egyik ilyen fontos rajz egy 1832-1838 közé keltezhető litográf kő városábrázolása (29. kép).92 93 A város központi helyén, ahol egykor az apátság állhatott, az új megyeháza épülete látszik. Az azonos mesterséget folytató kézművesek szervezetei, a céhek által kiadott mesterleveleken megtaláljuk a céh székhelyének ábrázolását. A szekszárdi mészáros céh idejéből több ilyen céhlevél maradt fenn. A mészáros céh még kézzel írt céhlevele 1832-ből származik,95 a nyomtatott példány 1838-ban készült (30-31. kép).94 A város jónéhány jellegzetes épületét (a klasszicista vármegyeháza, a Béla király téri katolikus templom, plébánia, a Tormay-ház stb.) megtalálhatjuk ezeken a rajzokon a 19. század elején, de a várnak már nyomát sem látjuk. A század közepén nyomtatott céhleveleken sem látjuk maradványát az egykori várnak (32. kép).95 A céhlevélnek létezik egy 1853-ban nyomtatott példánya is (33. kép).96 Maislis Ferenc 1868 áprilisában megjelent, Szekszárdról írt cikkében a leíráson kívül egy metszet segítségével mutatta be a várost (34. kép). A vár egykori meglétét már csak a „Várdomb” név őrzi, ahol az „egykori kolostor helyén" a „csinos ízléssel kivitt" megyeház található.97 A metszet egy színezett változata a Wosinsky Mór Megyei Múzeum Történeti gyűjteményében található (35. kép).98 90 TMU 1938. június 4. (XX. évf. 45. sz.) 1-3; VÍZI 2009, 291, 338-340. 53. melléklet. 91 Még lehetséges további térképi rajzok előkerülése egy szélesebb körű vizsgálat nyomán. 92 WMMM NGy, ltsz.: 61.22.1.; FUKSZ 2016. A litográfiái nyomtatás kezdetekor márvány- vagy kőtáblákat használtak a nyomtatáshoz, nyomófelületként. 93 WMMM TGy, ltsz.: 83.11.1. 94 WMMM TGy, ltsz.; 83.12.1. Ezúton köszönöm Kápolnás Mária történész-főmuzeológus segítségét. 95 WMMM TGy, ltsz.: 83.11.1.; WMMM NGy, ltsz.: 2017.52.1. Ezúton köszönöm Fuksz Márta néprajzkutató és Thuróczy Péter gyűjteménykezelő segítségét. 96 MNM TKCs T 2563. 97 MAISLIS 1868, 229-230. Lovas Csilla irodalomtörténész muzeológusnak tartozom köszönettel a cikk, benne a metszetrajz felkutatásáért. 98 WMMM TGy, ltsz.: 2010.2.1.; CSERNA 2011, címlap. 274
