Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)
Vizi Márta–Gere László: A szekszárdi vár története. Írott források, térképi adatok és az eddigi régészeti–műemléki kutatások alapján
templom foltja látszik. A templom északi oldalán egy kápolna kiugrása lehet, a délin pedig a templombejárat elé épített építményé. Elképzelhető, hogy a keleti oldal felől már az épület keleti szárnyának bővítése látszik. A II. katonai felmérés (1806-1869) lapján az időközben már a kiépült vármegyeháza tömbje látszik, körben az újonnan felhúzott körítőfallal (26. kép)83. Ennek megépítése szükségessé vált a vármegyeháza klasszicista kiépítése után, amikor az épület keleti, déli oldalán a rézsűt feltöltötték, megemelték a térszintet az épület körül.84 Ezeken a részeken a korábbi meredek domboldal meghagyása helyett egy tégla támfallal megerősített kertrészt hoztak létre az épület körül. Egy 1836-ban készült város alaprajz85 azonban meglehetősen sematikus, csak az utcahálózat ismerhető fel (27. kép). A városról készült kataszteri térkép86 (1856) már szintén ezt az állapotot mutatja. A téglalap alakú, belső udvaros épület, délen a díszteremmel, keleten egy kiugró résszel, nyugaton pedig a timpanonos, oszlopos bejárati résszel látható a felmérésen (28. kép). A későbbi katonai felméréseken magától értetődően nem láthatóak a várhoz kapcsolható maradványok. Egyéb térképek A katonai térképeken kívül maradtak fenn még a megye területéről más térképek is, amelyeken Szekszárd alaprajza látható. A 18. század folyamán fontossá vált a folyóvizek szabályozása. Ekkor készültek a Sárvíz szabályzására térképek, amelyek Szekszárd vonatkozásában is fontos információkat tartalmaznak. Egy 1772-ben a Sárvíz Tolna megyei szakaszáról készült térkép87 „Oppidum Szexard” ábrázolása igen figyelemre méltó számunkra. A település központi részén láthatunk egy közel négyszög alakú részt, amelynek déli részén egy U alakú épületalaprajzot láthatunk, a téglalap nyugati felén pedig egy templom rajzocskáját. A területet fekete vonal veszi körül. Ez a téglalap alakú, fekete vonal véleményem szerint a vár falait jelöli. Ezen a térképen a településtől nyugatra húzódó dombvonulatot ábrázolták, de a település középpontjában lévő dombot nem (17. kép). Az 1772-ben készült térképről több ízben készült másolat. A kb. 1800-ban készült Vertics Fe- renc-féle másolaton88 minden bizonnyal a domb meredek oldalait jelölték fekete sraffozással (21. kép). A domb déli szélén lévő épület U alakú, de nem látható rajta dél felé egy téglalap alakú kiszö- gellés, mint az I. katonai felmérés ábrázolásán. Az U alakú résztől viszont piros vonalak indulnak, amelyek egy négyszöget fognak körbe, amelynek északi részén egy tornyos templom is látható. Úgy tűnik, még látható egy fallal övezett terület. A piros vonalak jelölik a várfalat minden bizonnyal. Egyéb várfalra utaló jelölést nem lehet látni. Készült még térkép a Sárvíz rendezéséről 1836-ban, amely az 1825. évi állapotokat kívánta bemutatni.89 Ezen a települési alaprajzon azonban sem az új megyeháza, sem más jellegzetes épület alaprajzát nem tudjuk felismerni (27. kép). A 18. század végi állapotok leírására, az apátsági épületek állapotára igen sok fontos adatot szolgáltatnak a korszak felmérési rajzai, amelyek a 20. század elején bukkantak fel Hadnagy Albert 83 Österreichisches Staatsarchiv B IX a 530. Section No. 61. Colonne No. XXXI. 84 A vármegyeháza felújítási munkái során az épület homlokzatai előtt is készültek közműárkok. Ezek régészeti megfigyelése során jutottunk arra a megállapításra, hogy a feltöltés a klasszicista épület építése és környezetének kialakítása során készült. VÍZI 2013, 407-414. 85 Szekszárd alaprajza. MNL TML T 128. 86 MNL TML XV.3. I< 127. 87 MNL TML T 132. 88 MNL TML T 130. 89 MNL TML T 128. Podolay János mérnök: Sárköz abrosszá, mely Tolnától Batta-ig, az 1825-dik eszt(endei) terv szerint készítendő töltés és Sárvíz rendezése vonaljait mutatja, 1836. 273
