Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)
Vizi Márta–Gere László: A szekszárdi vár története. Írott források, térképi adatok és az eddigi régészeti–műemléki kutatások alapján
a gótikus kápolna maradványa.57 A keleti oldalon támpilléreket látunk. A templom metszetrajzán jól érzékelhető a domb nagysága, lejtése keleti irányban. A keleti és a nyugati oldalon is láthatjuk a várfal pártázatát. A keleti oldali pillérekből is ábrázoltak egyet a metszeten. A „Szekszárd (Tolna m.) belterületén lévő és építendő uradalmi épületek helyszínrajza” című lap 1794-ben keletkezett.58 A rajzot Leopold Gruber készítette, 1794. szeptember 9-ére keltezve, azaz a várost elpusztító tűzvész után (13. kép).59 Az alaprajzokon a következő megfigyeléseket tehetjük. Mindkét rajzon egy észak-déli irányban téglalap formájú dombon helyezkedik el egy épületeket, falakat magába foglaló téglalap alakú építményegyüttes. A déli oldalon egy U alakú épületet találunk, minden bizonnyal az apátság középkori részei is ebben rejtőznek. A telek északi felén áll a templom, amelyet dél kivételével falak vesznek körül. Az északi oldalon egy sajátságos, V alakú beugrás észlelhető, majd egy hosszabb falszakasz látható, amely a kelet-nyugati fal síkjától északra van, nyugati végén támpillér figyelhető meg. Az északnyugati sarok támpillérekkel megerősített (14. kép).60 A nyugati oldalon egy egyenes falszakasz húzódik észak-déli irányba. Ezt a szakaszt feltártuk a Béla király tér felújítása során (15-16. kép).61 A templom déli homlokzatának kelet-nyugati síkjától nyugat felé indul egy falazat, amely a nyugati várfalhoz csatlakozik. A keleti oldalon támpilléreket látunk.62 Egy 1772-re keltezhető várostérképen63 (később tárgyaljuk - 18. kép), bár a domb nem érzékelhető, a város közel középpontjában megtalálható a téglalap alakú épületegyüttes, amelynek déli oldalát egy U alakú épület, északi felét egy fekete vonallal jelölt falazatú rész képezi, belsejében egy templommal. Egy 1772-1800 körüli időszakra keltezhető várostérképen hasonló rajzot találunk a várról (21. kép).64 Az 1793-1794. évi felmérésekkor az apátsági templomról metszetrajz is készült (9-10., 12. kép). A vár esetében számunkra most igen lényeges, hogy a templom szentélyétől keletre pártázatos támfalat találunk, ugyanígy a toronytól nyugatra is megfigyelhető a várfal pártázatos szakasza. Ezek szerint legalább a templomhoz közeli részeken állt a várfal. Amennyiben fenti feltevésünk helytálló, akkor a külső várfal az árok és az apátság épületei között állt. A 18-19 században ez a fal elvesztette jelentőségét, így azt feltehetőleg lebontották. A 18. század, majd a 19. század elejének építkezései során rendezhették az épület körül a terepet, hogy az új épület megfelelő környezetet kaphasson. Ennek jegyében történhetett jelentős tereprendezés, amit a régészeti megfigyelések során észleltünk és dokumentáltunk.65 Az 1793-1794. évi alaprajzon a templom körül látunk egy kevésbé szabályos várfalat, ez azonban feltehetően nem azonos a saroktornyos várfallal (8. és 11. kép). Az északi oldalon lévő szabálytalanság, mint ahogy a 2011. évi feltárások során kiderült, a templomhoz észak felől csatlakozó gótikus kápolna északi fala.66 57 A 2009-2012. évi kutatások ezt bizonyították. Ld. alább. 58 MNL OL S 12 Div. VIII. No. 0172. - 65x45 cm nagyságú helyszínrajzi térkép. 59 13. kép: MNL: S 12 Div VIII No 172. Ennek a rajznak egy másik példánya a MNL TML-ában található: MNL TML Különféle V:72; CSERNA 2011, 35. Az alaprajz: ugyanott 34. KOZÁK 1970, 158. 4. kép. Itt jegyzi meg Kozák Károly, hogy a rajzokat Hadnagy Albert főlevéltáros bocsátotta a rendelkezésére (KOZÁK 1970,180. 3. jegyzet). 60 A 2011. évi felújításkor a villanyáramkábel fektetéséhez nyitott árokban megtaláltuk, feltártuk a fal árokba eső szakaszát. VÍZI 2013, 71. 9. kép. 61 A korábbi évek díszvilágításának készítésekor a falakat már észlelni kellett volna, hiszen a kábelárkokkal megrongálták a középkori falakat. A múzeum dokumentumai között nem találtam iratokat arra, hogy végeztek-e a díszvilágítás készítésekor ellenőrzést, leletmentést a helyszínen. 62 Kozák Károly a vármegyeháza kutatásakor megfigyelte és dokumentálta azokat, majd 2011-ben alkalmunk volt azonosítani. KOZÁK 1970,173. kép; VÍZI 2011. 63 MNL TML T 132. Krieger Sámuel, Deáky József, Bőhm Ferenc: Mappa Sárvizium per comitatum Tolnensem (exhibens), 1772 (mérete: 215x65). Adatok: MAYER 1968. " 64 MNL TML T 130. Krieger Sámuel geometra, Deáky József jur. geometra, Böhm Ferenc jur. geometra: Mappa Sárvizium, per comitatum Tolnensem (exhibens), év nélkül [1772]; másolat: Vertics Ferenc, év nélkül [1800] (mérete: 234x63]. Adatok: MAYER 1968. 65 Vizi Márta megelőző feltárása, 2012-2013. 66 PETKES 2014, 28; Vízi Márta feltárása, 2012. 270
