Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)
Vizi Márta–Gere László: A szekszárdi vár története. Írott források, térképi adatok és az eddigi régészeti–műemléki kutatások alapján
Az épület kutatása során Kozák Károly a keleti várfalon támpilléreket tárt fel. A téglából épített támpillérek kötésben voltak a megyeháza falával, azaz a várfalat felhasználták a megyeháza keleti falának építéséhez (18-19. kép). A megyeháza építésekor a keleti oldalon a területet jelentős mértékben feltöltötték, így lett az egykori várfalból a mai épület alapozása.67 A bemutatott alaprajz a 15. század elején épült várfalat ábrázolja. A 19. század első harmadában is készült a térről és a vármegyeházáról felmérési rajz, amit Schneemann József földmérő készített.68 Minden bizonnyal a vármegyeháza tervezett felújítása, bővítése során keletkezett (20. kép). Útleírások A településen időről időre utazók fordultak meg. Leírásaikból különféle információkat nyerhetünk. Murin András 1710-ben keletkezett naplóját már korábban említettem.69 A 18. század második felében Johann Hermann Dielheim a Duna mellett elterülő országok folyópart melletti településeit járta végig. Mai útikönyvekhez hasonlóan írja le a településeket.70 Szek- szárd esetében a Megváltónak szentelt bencés apátságról ír, amelyet Johann Trautson építtetett újjá, éppen Dielheim utazását megelőzően.71 Leírása szerint tűrhetően néz ki. Haas Mihály az 1830-as években járhatott Tolna megye különböző részein. 1852-ben megjelent, Emlékek a ’Duna’ mentén Földvártól Vukovárig című leírásában Szekszárdon vár alakú monostort említ72, de nem tudjuk meg a szövegből, hogy ez valójában mit is jelent, az apátság megerősített épületeit, falakat, esetleg tornyokat. Haas említi leírásában, hogy 1560-ban a szigetvári kapitány, Horváth Márk támadja meg Szekszárdot és felégetteti.73 Az emberéletben és anyagiakban elszenvedett károk mellett az építményekben esett kár kapcsán a „lángok martaléka” kifejezés arra utalhat, hogy főként nem kőből és egyéb szilárd anyagból épülhettek a település épületei, hanem nagyrészt fából. Haas Mihály 1598-ra keltez egy 540 martalóc általi támadást, amely Szekszárdot elpusztítja. „540 bátor martalóc elindult tehát Szegszárd megsemmisítésére. Elrejtőzve a’ kóválygó törökök elől, ismeretlen úton a Duna balpartján le is értek Szegszárd’ tájára, elrejtőztek a’ Sárvíz’ nádasában, míg éjfélkor biztosabban a várra rohanhattak. Észre sem véve eljutottak a magas falak alá, és azonnal a magokkal hozott 3 létrán fölmászott néhány a’falra, és kinyitá a kaput, mellyen árvíz gyanánt betódult most az egész kis sereg, levágva a’ törököt mind, felgyújtotta és kirabolta a várat és zsákmányterhelten visszaindult oda, ahonnan elindult, levagdosván Buda közelében egy erős török őrtanya’ minden emberét.”74 Haas Mihály hivatkozik Mátyás rendeletére, miszerint Vitéz Jánosnak le kell bontatnia az általa épített „erősítvényt”75 A korabeli állapotok azonban nem jelennek meg leírásszerűen. Egyed Antal Szekszárdról készített topográfiai leírásában - amely 1828-ban jelent meg - már csak az egykori „apátságot” említi.76 Szintén a 19. század első harmadában gyűjtötte adatait Fuxhoffer, miszerint Trautsohn gróf „a régi apátság romjaira, gót formára építtette” a templomot.77 A vár esetlegesen még létező falairól nem történik említés. 67 KOZÁK 1970, 172. 68 MNL TML Különféle V: 275 7. pallium; CSERNA 2011,40-41, 20. kép. 69 MOLNÁR 2006. 70 G. GYÖRFFY 1991, 28-29. 71 G. GYÖRFFY 1991, 71. 72 HAAS 1852, 373. 73 HAAS 1852, 373-374. 74 HAAS 1852, 374. 75 HAAS 1852, 373. 76 EGYED 1828, 39. 77 FUXHOFFER - CZINÁR 1858, 212. 271