Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)
Vizi Márta–Gere László: A szekszárdi vár története. Írott források, térképi adatok és az eddigi régészeti–műemléki kutatások alapján
A hódoltság időszakát követően sem tértek vissza a bencések Szekszárdra. Az apátságot birtokaival együtt Mária Terézia a Magyar Tudományos Egyetemnek ajándékozta. Az épületet később Tolna vármegyei rendjei vásárolták meg hivatali épületnek. Ezután került sor a hivatali épület kiépítésére.46 Az 1794. évi tűzvész igen nagy károkat okozott a templomban és az épületekben is, az egész város óriási károkat szenvedett.47 A leírásban nincs szó az (egykori) vár falairól, épületeiről. Az 5. pontban „Vár utcát” említenek.48 A város térképein Vár utcaként a vármegyeháza (egykori apátság) épületétől délre található, a mai Béla király térről a mai Garay tér felé vezető utca szerepel. A tűzvész után született döntés arról, hogy a templomot nem újítják fel, hanem a tér másik oldalán építenek fel egy újat.49 Az apátság épülettömbjét pedig tovább bővítették, míg végül Pollack Mihály tervei alapján készült el a klasszicista vármegyeháza.50 Az épület tulajdonosváltásának időszakában több felmérési rajzot készítettek a település központi területéről. Az apátságról és a várról készült 1783. évi helyszínrajzon jól látható az apátság épülettömbjét körülvevő árok, illetve partfal (6. kép).51 Ezen a rajzon az U alakú déli épület keleti szárnyánál még egy különálló keleti épület található. A templomot fal veszi körül, amelynek északi oldalán jól látszik egy kiugrás észak felé. A keleti oldalon a várfalon támpillérek vannak. 1790 körül keletkezett egy felmérési rajz a vármegyeházáról és az előtte lévő térről (7. kép). (A vármegye földmérője, Vertits Ferenc készítette.) Még a nagy tűzvész előtti állapotot láthatjuk az U alakú apátsági épülettel, és északon a még fallal övezett templomról.52 Tulajdonképpen ugyanezt a helyzetet rögzítik 1793-1794 folyamán (8-10. kép). A Plan von der alten izt stehenden Szekszárder Pfarrkirche feliratú rajzon is érzékelhető az északi és keleti oldalon lévő domb. A templom metszetén szintúgy - a várfallal, támpillérekkel együtt.53 A 18. század végére kelteznek a Magyar Nemzeti Levéltárban két, a szekszárdi apátságot és templomot ábrázoló tervrajzot (11-12. kép).54 A rajz feletti feliratuk megegyezik az előző két rajzéval (8-10. kép).55 Ez a Magyar Nemzeti Levéltárban található két tervrajz színes, a Szekszárdon őrzött példányokkal ellentétben. Rajzuk részletes, a domb, a templom, a várfal ábrázolása aprólékos. A szekszárdi példányok hátlapján, mint láttuk, helytartótanácsi térképek azonosítója van. A ceruzával felírt jelzetek tanúsága szerint a másolatokat a MNL anyagáról készíthették még 1941 előtt, hiszen Vendel könyvében már közli ezeket a rajzokat.56 Ezek szerint egy példányban, a Magyar Nemzeti Levéltárban létezik ez a felmérés. A rajzokon sok fontos részlet látszik. Az északi és a nyugati oldalon a dombot, amelyre az apátság és a templom épült, vonalkázásokkal hangsúlyozták. További lényeges elem a templomot körülvevő fal, amely a korai várfalnak határozható meg. A fal északi oldalán egy kiugrás van, amely 46 CSERNA 2011, 29-34. 47 Az 1794. augusztus 7-ei tűzvész után Tolna megye közgyűlése elrendelte a „tűzvészben felégett házak listájának" elkészítését. MNL TML IVl.b Tolnavármegye Közgyűlési Iratai 1794. augusztus 30. Cserna Anna főlevéltáros hívta fel az iratra a figyelmemet, az irat fordítását Link Dóra főlevéltáros végezte. Mindkettőjüknek ezúton is köszönöm a segítséget. Az irathoz sajnos nincs felmérési rajz. 48 A kézirat 5. pontja. Link Dóra főlevéltáros fordítása. 49 FRAKNÓI 1879, 55; CSERNA 2011, 28. 50 GERE 2008a; CSERNA 2011,35-68. 51 KOZÁK 1974, 358,15. kép (számozatlan tábla). 52 MNL TML Különféle V: 275 2. pallium (két példány van). Ld. KOZÁK 1966,60. 18. kép; TÖRÖK 1970, 113.16b. kép (ezt az Országos Műemléki Felügyelőség fényképtárában lévő fotó alapján közli), Cserna 2011, 31-312, kép a 32. oldalon. 53 VENDEL 1941, 45; KOZÁK 1970, 156. 2. kép, 157. 3. kép (Kozák Károly ekkor 1794-es évszámmal közli a rajzokat); MNL TML Különféle V:275 (fotómásolat), hátoldalán: „Helytartótanácsi dokumentumok N 8 159”; KOZÁK 1974, számozatlan tábla 16a-b, két kép: Az apátsági templom metszetrajza dél felől (1793-1794) és Az apátsági templom alaprajza (1793-1794) felirattal. Török László egy feltehetőleg tisztázatot közöl ugyanerről a rajzról: TÖRÖK 1970, 112. 16a. kép. A Paradisum Plantavit. Bencés monostorok a középkori Magyarországon című kiállítás katalógusában Szekszárd apátsági templomáról Tóth Sándor írt összefoglalást. TÓTH 2001, 339-341. Az apátsági templom bemutatásához az MNL OL Helytartótanácsi térképek példányát használta. MNL OL S 12 Div. VIII. No. 0159:1-2. - http.//maps.hungaricana.hu/12236 54 MNL OL S 12 Div. VIII. No. 0159:1-2. - http.//maps.hungaricana.hu/12236 55 Plan von der alten izt stehenden Szekszárder Pfarrkirche - Szekszárdi régi plébánia templom helyszínrajza és tervrajza. 56 VENDEL 1941, 45. 269
