Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)

Vizi Márta–Gere László: A szekszárdi vár története. Írott források, térképi adatok és az eddigi régészeti–műemléki kutatások alapján

számos környékbeli településsel, így Palánk kísérőddel, Tolna, Pilis, Bátaszék, Báta és még további helyekkel. A munkához tartozó jegyzékben megtalálhatjuk viszont Szekszárdot, a Duna jobb parti települései sorában, bár a Budától való távolsága hiányzik. Fontos adat, hogy Sexar nevéhez az alábbi megjegyzés tartozik: „A hegyen lerombolt vár".33 Semmilyen további adatot nem találunk a műben városunkról (4. kép).

Elgondolkodtató azonban, hogy a Palanka felirat alatt több épületből álló épületegyüttest figyelhetünk meg. Középen az egyik épülethez csatlakozóan magas tornyot látunk. Nem tartom valószínűnek, hogy a palánki egykori török erősségben Marsigli felmérésének idején ilyen jellegű épülete lettek volna. Feltűnő, hogy a térképen nem szerepel a helység.34

1693. október 11-én Mérey Mihály esztergomi kanonok nyerte el a szekszárdi apáti méltóságot.35 A hódoltság után felszabaduló településről leírás nem ismert, annyit tudunk, hogy Mérey az apátság régi székhelyére tette át lakását,3'’ házat épített magának. Az erre utaló építkezések nyomait, falait a vármegyeháza udvarán megtaláltuk.37 Az apátsági templomot is nagy költséggel helyreállíttatta.38 Minden bizonnyal erre az időszakra tehető falazatot figyeltünk meg a mai épület előtt húzódó várfalhoz kapcsolódóan (5. kép).

Egy 1703. augusztus 7-én kelt összeírás alapján áttekinthető, milyen építő munkát végzett Mérey Mihály. 1693-1703 között a teljesen romokban heverő városban újratelepíttette a szőlőket, téglaégető kemencéket készíttetett, a hegyről csövekben vezettetett vizet a városba, felújíttatta az apáti rezidenciát. A felújítás során lebontatta a korábbi rezidencia körfalait, az alapjaitól újíttatta fel az épületet. A földszinten és az emeleten 4-4 szoba készült konyhával. A templom egy részét kápolnaként újíttatta fel, boltozattal és toronnyal látta el.39

A feleslegessé vált várfalakat, vagy legalábbis nagy részüket ekkor bonthatták el, hiszen nem volt szükség a továbbiakban védművekre.

A jezsuiták komoly erőfeszítéseket tettek Szekszárd, a szekszárdi apátság megszerzésére.40 1703. június 4-én Lipót császár a jezsuiták nagyszombati kollégiumának, az egyetemnek ajándékozta a szekszárdi apátságot.41 A jogi ügyek rendezésén kívül a helyszíni birtokbavétel is igen fontos volt. Ezért a tényleges birtokbavétel intézésére a nagyszombati egyetem rektora két jezsuitát, Murin András pátert és Foser György segítőtestvért küldte el Szekszárdra, akiket Maurer András kísért el.42 Murin András 1710. január 19. és 1710. február 19-ig vezetett naplójából érzékletes képet kapunk a településről, főbb épületeinek helyzetéről. A város és az apáti rezidencia 1704-ben leégett, így az apát házának csupán három alsó szobája felett volt boltozat. A település lakói nyomorúságos veremlakásokban tengették életüket.43 A jezsuiták végül kénytelenek voltak Szekszárdot elhagyni, Mérey visszatérhetett Szekszárdra.

1717. október 29-én Mérey kérésére coadjutort neveztek ki mellé, Trautsohn János József személyében.44 Az ő időszaka alatt új templom és plébánia épült Szekszárdon.

1758-ban Rodt Ferenc Konrád bíboros került az apátság élére.45 Nem maradt fenn említés arról, hogy bármiféle építkezést folytatott volna az apátság, illetőleg a vár területén.

33 MARSIGLI 2004, 370.

34 A kérdés további megfontolást érdemel, a térképen lévő rajzok részletes összehasonlító elemzését követeli meg.

35 FRAKNÓI1879,49.

36 Csak feltételezhető, hogy az egykori bencés apátság épülettömbjébe.

37 Vizi Márta feltárása 2011-2012.

38 FRAKNÓI 1879, 50. A vármegyeháza felújítása során a templom korábbi kutatása után rekonstruált padlóját is kicserélték. Ennek során több helyütt hitelesítést végeztünk. Ennek során is megfigyeltük a 18. század végére tehető átalakítások falmaradványait.

39 MOLNÁR 2006, 108.

40 MOLNÁR 2006,107-108.

41 MOLNÁR 2006,108.

42 MOLNÁR 2006.110.

43 MOLNÁR 2006,117.

44 FRAKNÓI 1879, 53; CSERNA 2011, 28.

45 FRAKNÓI 1879, 54; CSERNA 2011, 28.

268