Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)
Vizi Márta–Gere László: A szekszárdi vár története. Írott források, térképi adatok és az eddigi régészeti–műemléki kutatások alapján
A bég palotája (beg szeráji) azonban elég magas, derék palota. A vár kapuja előtt, az árkon túl egy kicsiny, sötét fürdője, e fürdő útján pedig egy cseréppel fedettfogadója van. E városban összesen négy imaház (mihráb) van. A csársiban lévő dsámi cseréppel van fedve, mecsetjei és száz boltja van; népe határszéli bosnyák emberekből áll s különösen barátságos emberek. E külváros mögött lévő halmokon és hegyeken mind rózsaligetes szőlők, kertek és folyóvizek vannak; levegője, vize és vára kellemes.”1'7 Ottendorf Henrik osztrák hadmérnök leírása (1663) lényegében megegyezik Evlia cselebiével, ő azonban a várat sokkal silányabbnak és gyengébbnek ítélte meg (2. kép). A leírás szerint a várfalnak csak egy része készült kőből, más részei viszont palánkok. A leírás megemlíti a várat körülvevő, cölöpökből készült kerítést, amelynek két kapuja volt (a rajz alapján egy déli és egy északi), és a Dunáig ért le a palánk.27 28 „Szekszárd palánk (a) kétórányira fekszik Óvártól közel a Dunához (b) fákkal és bokrokkal borított dombon. Igen silány és gyengébb, mint Óvár, de egyik oldalon részben kőfallal, különben pedig sárfallal van bekerítve. Mindjárt a palánkkal szemben, közel a Dunához áll egy leégett vendégfogadó (c), de más ház nincs. Négyszögben magas cölöpökből álló kerítés veszi körül. Két kapuja van, a Dunáig ér le, úgyhogy az utasnak szorosan a palánk mellett kell elhaladnia. A vidék, mihelyt az ember az Óvár mögötti mocsárnál fekvő hegyen átjut, egészen idáig nagyobbrészt sík föld, ezt csak itt-ott tarkítják kis dombok és néhány fa." A leíráshoz készült helyszínrajz alapján nem lehet megállapítani, hogy a négy saroktornyos váron belül hol helyezkedtek el az egykori apátság épületei. Feltehetően a várfal a négy toronnyal körbevette a középkori épületeket. Ez a négy saroktornyos, szabályos alaprajzú várforma igen elterjedt a 15. századi várépítészetben. Ilyen a közeli ozorai várkastély, de ilyen a zimonyi és a kölpényi vár is. Ezeknél a váraknál, várkastélyoknál is a belső épületeket veszi körül a külső tornyokkal erősített fal. A rajz szerint a Buda-eszéki út keresztülmegy a palánkkal (?) körülvett részen, és azt látjuk, hogy az észak-déli út nyugatra kiágazik, és a vár keleti kapujához ér. Az ábrázoláson nem is látható másik kapu. Figyelemre méltó még egy nagy épület az úttól keletre is, amelyhez talán szintén tartozott fal. Egyéb épületeket nem látunk a rajzon. A palánk a Sárvíz partjáig futott le, így egy zárt terület keletkezett, amely a várat is magába foglalta. A hódoltságkori további iratok bár említik a szekszárdi várat, azaz létezését bizonyítják, leírást azonban nem találunk a várról.29 A hajdúk felkelését, harcát ábrázoló metszet30 1599-ből származik. A Segzard felirat felett, egy kettős dombon, falakkal körülvett hely látszik. Úgy látszik, a sarkoknál tornyokat emeltek. A falakon belül egy magasabb, tornyos épület látszik. Feltehetőleg az egykori bencés monostor udvarán álló templomot látjuk (3. kép). A felszabadító háború időszakában Luigi Ferdinando Marsigli (1658-1730) hadmérnök ezredes az 1690-es években folyamatosan Magyarországon tartózkodott. 1699-ben Lipót császár bízta meg az új déli határvonal kitűzésével.31 Egyéb feladatok mellett, közben kb. 20 évig foglalkozott Magyar- ország területén a földrajzi jelenségek, nagyrészt a Duna kutatásával. 1726-ban jelent meg Danubius Pannonico-Mysicus című munkája, amely kutatásainak eredményeit foglalta össze, kétszáznál több rézmetszettel illusztrálva.32 A VIII. számú térkép ábrázolja környékünket. E lapon azonban magát Szekszárdot nem találjuk. A Duna, a Sárvíz, valamint a Szekszárdi-dombság vonulata látható, 27 KARÁCSON 1904, 204-205. 28 HERMANN 1943, 50. 29 Az 1561-ben keletkezett irat, amely a pécsi püspökség és káptalan Szigetvárhoz tartozó birtokainak 1561. évi vizsgálatáról szól, említi: „Igazából Horváth Márk, egy valami dologért a török Tural bégre, aki a szekszárdi várban elöljáró volt, megharagudott, és azon haragjában katonáival az előző évben Szent Márton ünnepe táján ugyanezen mezővárost megégették." VASS 1978, 143-144. 30 MNM KTKCs T 974. Siebmacher, Johann: A hajdúk győzelme Tolnán. Papír, rézkarc, 26,7x32,3 cm. GAÁL 1984, 126. 14. jegyzet, 147. 10. kép. (A Szekszárd város történeti monográfiája I. szövegközti képein ezt a metszetet tévesen az 1686. évi eseményeket ábrázoló metszetekhez sorolták.) 31 CSÍKY 2004. 32 A VIII. térképlapon látható Tolna megye keleti fele. MARSIGLI 2004. VIII. térképszelvény. 267
