Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)
Vizi Márta–Gere László: A szekszárdi vár története. Írott források, térképi adatok és az eddigi régészeti–műemléki kutatások alapján
A vár katonaságának kötelezettségei kapcsán 1558. július 1-én említik a várat.18 Ilyen ügyekben a létszám és a zsold említése történik általában. ÚTLEÍRÁSOK, ÁBRÁZOLÁSOK Marcantonio Pigafetta olasz hadmérnök leírásában (1568) sem találunk olyan részleteket, amelyek alapján a várról részletesebb képünk lehetne. „Elhaladtunk Szekszárd mellett, ahol gazdag apátság volt, az apátsági épület erősséggé van alakítva.’’19 A 16. századból Matrakcsi Nászuh Szülejmánnáme című krónikájában található egy török ábrázolás Szekszárdról.20 Ez az 1543. évi hadjárat során készült. Egy fallal körülvett helyet látunk, a falon toronnyal, a falon belül pedig egy toronnyal ábrázolt épülettel, amely minden bizonnyal templom lehetett (1. kép). Ez a hódoltságkor kezdeti időszakából származik, még nagy valószínűséggel tükrözheti a középkori állapotokat. A hódoltság ideje alatt Szekszárd Szigetvárnak is adózott, és az adódó problémák miatt a szigeti kapitány, Horváth Márk 1560-ban ostrom alá vette a várat, felgyújtotta és elpusztította.21 A Béla király téren folyt megelőző feltárások során török kori leletanyagot tartalmazó gödröket tártunk fel. A szemétgödörként szolgáló objektumokban bronz gyertyatartó töredéke, talpas tálak, hódoltság- kori egyéb kerámia, porceláncsészék töredékei kerültek elő. Ezek a hódoltságkor jellegzetes használati tárgyai voltak. Az egyik legjelentősebb forrás a vár kinézetére nézve Evlia Cselebi (1660-1664) leírása. A várat magát több esetben említi, egy ízben a Balaton leírásakor, a Dunához vezető vízfolyás mentén lévő várként,22 majd Simontornya várának leírásakor ismét szóba hozza a Sárvíz folyó mentén lévő várat.23 „E tónak lefolyása is van, a mely a budai útba eső Szegszárd vára közelében Jeni-Palánka hídja alatt menvén el, a Duna folyóval egyesül...”24 „A Sárvíz folyó a Balaton tó lába. A folyó e vár [Simontornya] alatt elmenvén, Szegszárd vára előtt Jeni-Palánka nevű híd alatt folyik el s nem messze onnan a Dunába ömlik.” Evlia cselebi leírásából igen sok dolgot megtudunk a várról és a városról is.25 Ezek az adatok azonban nem alkalmasak a régészeti kutatások során előkerült falmaradványok pontos megfeleltetéséhez. Ezen munkák során azonban kőfalakat tártunk fel, és a falak külső oldalán árkokat is.26 Azt nem lehet megítélni, hogy ezen árkok mélynek vagy sekélynek tekinthetők, hiszen nem ismerjük a korabeli járószint és a mai viszonyát, történt-e időközben szintsüllyesztés a vár egyes részein. „A vár alakja. Egy sétahelyes, magas dombon, négyszögalakú, kőépületű vár, de magányosan áll. Összesen nyolcz tornya van s egész körülete hatszáz lépés, alacsony árok veszi körül. A várban csak öt ház van, a többi helye szabad tér. Szulejmán khán dsámija kicsiny deszkaépület; a déli oldalra nyíló egy kapuja s az árok fölött lánczczal megkötött felvonóhídja an. A várnak északi részétől a Duna folyóig menve, egy ágyúlövésnyi távolságon sík rét van, melynek környéke termékeny föld, némely helyein nádasok vannak. A várnak környékén kimagasló dombok vannak; Oszmán és Rusztem pasák e dombokon helyezték el az ágyúkat s miközben vívtak, megadás útján elfoglalták. Külvárosa. Ez a város a vár felé hajló dombon fekszik s ötszáz deszkatetejű alacsony házból áll. 18 VASS 1978,136-138. 19 BANFI1936, 70, 50. jegyzet. 20 FEHÉR 1975, XXIII. tábla. Szekszárd történetében a rajzon ábrázolt három település közül a felsőt azonosították Szekszárddal. VASS 1989, 78. oldal utáni kép. 21 FRAKNÓI1879 46; HAAS 1852, 373. 22 KARÁCSON 1908, 33. 23 KARÁCSON 1908, 38. 24 KARÁCSON 1908, 33. 25 KARÁCSON 1904, 205. 26 A munkák kiterjedtsége nem tette lehetővé olyan terület feltárását, ahol a palánkra jellemző régészeti jelenségeket tudtunk volna megfigyelni. Célzottan lehetséges ilyen munkák végzése, ha a belváros adottságai ezt majd lehetővé teszik. 266
