Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)

K. Németh András: Középkori pecsétnyomók és idézőbillogok Tolna és Somogy megyékből

1508-as évszám. A kereszt bal oldalán keskeny, hosszú szárú növény (fa), amely a kopottság miatt a bal keresztszár alatt nehezen vehető ki, de a keresztszár fölötti sugaras ágacskák bizonyára ennek folytatását jelentik. A tábla fölött, valamint a függőleges és a jobb keresztszár között négyszirmú kis virág nyúlik ki, a kereszt tövének jobb oldaláról is virág nő ki, két oldalra egy-egy levél nyúlik ki belőle. A kereszt alja előtt, a pecsétkép alsó része a kopottság miatt nehezen kivehető, valószínűleg textúrával jelölt felület, a pecsétkép alsó sarkán négyzetes bemélyedés. Az ábrázolás Szent Ferenc stigmatizációját jeleníti meg, talán valamilyen konkrét előkép nyomán. Hasonló pózban, térdelve, felfelé nézve, kitárt karral, nyitott tenyérrel ábrázolja a szentet pl. Giotto Szent Ferenc életét bemutató freskósorozatának megfelelő jelenete.

Lelőhely, történeti adatok: a vár északi homlokzata előtt, az erkély alatt került elő 1981-ben, a

3. árokban, egy valószínűleg a hódoltság kezdetén keletkezett feltöltési réteg alatt fekvő, pusztulási rétegsor alsó rétegéből.63 Mivel Ozorán volt obszerváns ferences kolostor, így kézenfekvő a tárgyat ehhez az intézményhez kötni (ha nem is tudjuk pontosan, hogy 1508-ban ki töltötte be a gvárdián tisztét).64

Keltezés: a pecsétképen olvasható évszám alapján 1508.

Pincehely-Bödönkúti-dülő (Tolna megye) (2. tábla 3.)

Leírás: hatszögű pecsétnyomó. Törött füle hiányos, felülete kissé rücskös, talán javított. Hátlapján a gerinc jobb oldalán valószínűleg forrasztástól származó hegek láthatók. A függesztőlyuk átmetszete babszem alakú, két, kis kiemelkedés által elválasztott ívvel, a fülön felül 0,4 cm folytonossági hiány, de a hátsó rész is elvékonyodik. A körirat és a pecsétkép közt sűrű pontkör (egészen pontosan vonalba szúrt kis pöttyök sokasága) fut végig.

Méret: 3x2,6 cm, legnagyobb hosszúsága 3 cm, a két párhuzamos álló oldal távolsága 2,6 cm.

Körirat: + S(IGILLUM) BE(N)VEnVTI DE ARnO (?) SCOLAR(I)S In LEG(IBUS) (az unciális betűket kisbetűvel jelezve). A helynév olvasata bizonytalan, mert első két betűje nexusban van (az A és az R betűnek közös a szára). Arno nevű települést Olaszországban ma nem találunk, ellenben így hívják Toszkána leghosszabb folyóját.

Pecsétkép: támlás széken ülő férfialak. A redős, hosszú ruhájú férfi haja hátrafésült, a fej aljáig érő, félhosszú; arca talán szakállas. A férfi bal karja látszik, amelyet behajlítva tart, feltehetően ír, előtte talpas íróállványon nyitott könyv. Az ábrázolás hasonlít az írópult előtt ülő, illetve író evangélisták ábrázolására,65 de azokkal ellentétben pecsétünk férfialakja szakállas, feje körül nincs glória, illetve nem jelenik meg az evangélista attribútuma. A pecsétkép kétségtelenül a pecsétnyomó tulajdonosát ábrázolja munka közben.

Lelőhely, történeti adatok: a pecsétnyomó Pincehelytől délnyugatra 4 km-re, egy a Kapos egykori medre mellett fekvő csaknem 1 kilométer hosszan húzódó, az Árpád-kortól a török korig lakott középkori faluhelyen került elő.66 A lelőhelyet a középkori Koromszó faluval szokás azonosítani.67 A falu 1357-es feltűnésétől kezdve a török hódoltságig a kezdetben Koromszói, majd egyre inkább Henyei előnevet viselő köznemesi Tiburc család birtoka, temploma nem volt.68 A lelőhelyen belül egy 17. század eleji pénzhamisító műhely helye is ismert,69 továbbá a faluhelyen került elő egy hódoltság kori, arab feliratos török pecsétnyomó is.70 Nem tudjuk, hogy az olasz származású személye pecsétnyomója milyen körülmények között került a Kapos mentére.

63 FELD - KOPPÁNY - LÁSZAY 1982, 18.

64 Vö. KARÁCSONYI 1924, 132-133.

65 Vö. BENKŐ 2002,461. 117. kép, 462. 118. kép.

66 A lelőhelyre legújabban, összefoglalóan: BÍBOR 2013, 12, 43-46, 25-27. tábla.

67 Vö. PAPP 2000,154.

68 IC NÉMETH 2015b, 204-205.

69 VARGA 2016.

70 GAÁL 2014, 382-383, 386, 3. tábla No. 15, 394-395.

244