Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)
Gyöngyösi Szilvia–Erdélyi Zoltán–Juhász Laura–Barkóczy Péter–Szabó Géza: A réz ötvözésének technológiaváltása Európában a Ha D időszak pannon bográcsainak archaeometallurgiai vizsgálata alapján
gyökerű lemezipart, s már helyben is sorozatban gyártja termékeit. Ekkor már nem csak az urnamezős időszakban is megfigyelhető tárgyformák másolásáról van szó, hanem az új technológiai eljárások, munkaszervezet pontos ismeretéről, alkalmazásáról. Ez arra mutat, hogy ebben az időszakban az újabb és újabb hullámban, eltérő útvonalakon és úti céllal érkező hódítók már mesterembereiket is magukkal hozták - mint azt más területeken, például a vasgyártásban vagy a fazekasságban is Eu- rópa-szerte közel egy időben robbanásszerűen bekövetkező technológiai változások mutatják. Ezen változások egyik fontos eleme az a regölyi bogrács töredékén Európában először megfigyelt jelenség, hogy a bronzgyártás során a rezet már fém ónnal kezdik ötvözni. Az ón kohászata és kereskedelme Lloyd Weeks szerint a bronz előállításának egyik legvitatottabb kérdése.45 A Kr. e. 3. évezred közepétől felbukkanó néhány kisebb tárgy után a fémes ón kereskedelme csak a Kr. e. 2. évezred második felében jelenik meg az asszír szövegekben. Ekkor már jelentős mennyiség lehetett forgalomban, mint az Uluburun Kr. e. 1300 körül elsüllyedt hajója is mutatja, ahol több mint egy tonnányi fémes ón in- gotot találtak.46 Kis mennyiségben Európában is körülbelül ekkor jelent meg, mint az a svájci leletek is mutatják.47 A Kárpát-medencei kora vaskori alkalmazására, az agyagedények ónfóliás díszítésére Fekete Mária hívta fel a figyelmet.48 Azonban fémállapotú anyagának az ugyancsak tiszta fém réz ötvözésére való felhasználására Európából eddig nem volt adatunk. Patay Pál munkája során alapvetően a bográcsok ívelt alja és a kettőzött kereszt alakú függesztőfül használata alapján, lényegében a funkcióból eredő, a készítés módjától és kortól is jelentős mértékben független jelenségek alapján különítette el az általa B( csoporthoz sorolt tárgyakat. Az eredetileg a Dnyesztertől Skandináviáig széles körben, a Ha A2-B2 időszakon át a Ha C-D időszakig feltételezett hosszú használata49 helyett az archaeometallurgiai vizsgálatoknak köszönhetően a regölyihez valóban hasonló bográcsok elterjedésének időben és térben is lényegesen szőkébb horizontja kezd kirajzolódni. Megfigyelésünk szerint csak azok a viaszveszejtéssel öntött bográcsok sorolhatók biztosan a 7. század végén, a 6. század elején külön csoportot alkotó tárgyak közé, amelyek pereme külső széle alatt gyakran megfigyelhető az esztergálásnyom-szerű jellegzetes, körbefutó kis vonalköteg.50 Kettőzött kereszt alakú függesztőfüle pedig öntött, trapéz keresztmetszetű, fülei többnyire áltordírozással díszített öntvények, amelyek kalapálással visszahajlított végét madár alakúra alakították, mint például az Ártánd, Hallstatt 696. sír, Pfaffstátten lelőhelyeken előkerült daraboknál.51 A kurdi cisztákat ugyanilyen formájú és kialakítású fülekkel szerelték.52 A két tárgytípus együttes előfordulása elég gyakori, csak néhány fontosabb lelőhelyet említve is látható, hogy használatuk Hallstatt, Helpfrau-Utterdorf, Kleinklein, Bycí skála, Heuneburg sírjaiban az új, vaskori elit temetési szertartásához kapcsolódik.53 A RÉZ ÖTVÖZÉSÉNEK MÓDJA A HA D IDŐSZAKBAN A VIZSGÁLT BOGRÁCSOK ESETÉBEN A regölyi, a hallstatti 696. sírból, illetve a Bycí skála-barlangból előkerült bogrács öntött függesztője között méréseink szerint minden ponton öt százaléknál is kisebb az eltérés, ami azonos minta- vagy öntőforma használatára utal.54 A sorozatgyártás a régészeti anyagban azért is rendkívül fontos kérdés, mert az azonos műhelyben készített termékek elkülönítése lehetőséget ad a történeti, időrendi 45 WEEKS 2004; WEEKS 2012, 303. 46 WEEKS 2012, 303-305. 47 PRIMAS 1984. 48 FEKETE 2007,61. 49 PATAY 1990, 25-30. 50 SZABÓ 2009. 3. ábra. 51 PATAY 1990, 32; PRÜSSING 1991, 262, 264. 52 SZABÓ 2009; SZABÓ - FEKETE 2011, 39. tábla 5. 53 PRÜSSING 1991,69,72; PARZINGER et al. 1995, T. 39. 54 SZABÓ 2013, Pl. 6.1. 20
