Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)

Gyöngyösi Szilvia–Erdélyi Zoltán–Juhász Laura–Barkóczy Péter–Szabó Géza: A réz ötvözésének technológiaváltása Európában a Ha D időszak pannon bográcsainak archaeometallurgiai vizsgálata alapján

összefüggések pontosabb megvilágítására. A bronzöntés, az öntőminták és -formák használata a kezdetektől önmagában hordja a sorozatgyártás lehetőségét, s ezzel főleg helyi felhasználásra kisebb szériák gyártásával éltek is a korabeli mesterek. A kora vaskortól azonban - részben a görög gyarmatosítással párhuzamosan55 - már egész Európában felbukkannak rendkívül hasonló tárgyak, melyeknél azonban sokszor csak egy-egy részlet mutat különösen nagy hasonlóságot. Éppen a bronz-vas nyersanyagváltás időszakában egy új jelenséggel is találkozunk: a tárgyak egy részét sorozatban gyártott alkatrészekből állítják össze. Ez már a műhelytevékenység magasabb szintje, a manufakturalizálódás felé mutat, amelynek előzményeit az Ókori Kelet területén találjuk meg, s így a hátterében Európa bronzkor végitől eltérő társadalomszerkezetére is utalhat. A kurdi kincsleletben például az első pillantásra nincs két egyforma ciszta.56 A 14 darab hengeres, bordázott falú bronzvödör szerkezetileg négy, külön-külön elkészíthető részből áll. Az egyetlen lemezből hengeresre hajlított palástot az egyik oldalon szögecseléssel zárták össze, a külön darabból elkészített alját pedig az érintkező részek visszaperemezésével rögzítették. A legtöbb esetben az áltordírozott, viaszveszejtéssel megöntött fülek között nincs két egyforma, de ugyanakkor a fülek madár alakúra visszakalapált vége teljesen hasonló.57 A negyedik alkatrészen, a fenéklemez közepén azonban a legtöbb esetben méretében, szerkezetében, de még a körtől enyhén eltérő szabálytalanságában is nagyon hasonló minta figyelhető meg: a középső dudort háromszoros körbefutó borda (Kreisringbuc- kel) veszi körül, ami azonos ponc használatára utal.58A sorozatban gyártott alkatrészekből szerelt bronztárgyak sorát még hosszan lehetne folytatni olyan leletekkel is, mint például a füstölőláncok, azok öntőmintái. Azonban a regölyi bográcstöredék mostani archaeometallurgiai vizsgálatának az európai anyagban korábbról eddig ismeretlen, a réz direkt ötvözésére utaló adata is megerősíti, hogy a manufakturalizálódás és az azzal együtt járó robbanásszerű technológiai fejlődés nem a hallstatti kultúrkör belső fejlődésének eredménye. Az a Kárpát-medencébe a Kr. e. 7. század utolsó harmadában a Kis-Ázsiából kiinduló utolsó ión vándorlás mesterei által Európába készen átültetett gyakorlat, miként a réz direkt módon, fémes ónnal való ötvözésének technológiája is.59

55 KIMMIG 1995.

56 WOSINSKY 1886.

57 SZABÓ 2013, Pl. 7. 3-4.

58 SZABÓ 2013, Pl. 7.8-11.

59 A publikáció elkészítését a GINOP-2.3.2-15-2016-00041 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg. The work has been supported by the GINOP-2.3.2-15-2016-00041 project.

21