Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)

Gyöngyösi Szilvia–Erdélyi Zoltán–Juhász Laura–Barkóczy Péter–Szabó Géza: A réz ötvözésének technológiaváltása Európában a Ha D időszak pannon bográcsainak archaeometallurgiai vizsgálata alapján

denképpen arra mutat, hogy készítésük közös kulturális és műhelyhagyományokra nyúlik vissza.

A bográcsok, mint edényforma megjelenése az európai leletek között a Kr. e. 16. században, Mükéné területén figyelhető meg először, ahol több összeszegecselt lemezből alakították ki a félgömbös testet.34 A felfüggesztést a peremhez szegecselt lemezzel rögzített fülkarikákkal oldották meg. Ez a technológiai megoldás, forma- és fül kialakítás terjed el az Urnamezős kultúra időszakában a kontinens egészén. A lemezváltozat a Mediterraneumban csak a korai görög öntött bronzedények elerjedésével szorul vissza, és az atlanti vidéken él tovább a vaskorig.35 A fül kialakításának ez a módja lesz a jellemző számos más edénytípuson is. A kora vaskor előtt az európai anyagra nem jellemző a bogrács felett átívelő, máig használt felső füles megoldás, így a regölyi és a hasonló darabok eredete technológiai szempontból másutt keresendő. A regölyi bográcsok esetében a keleti eredetű fegyverek és lószerszámok, a közvetlen kis-ázsiai párhuzamokat mutató tárgyi, technológiai, szerkezeti újdonságok külön is megerősítik,36 hogy e tárgytípus a készítéstechnológia alapján az ókori keleti műhelyhagyományokat folytatja, és nem a mükénéi fémműves hagyományokhoz kapcsolódik.37

A már ötvözött rézeszközök, bronztárgyak készítésének fejlődése a változatos technológiai megoldások alkalmazása mellett területünkön is legkésőbb a kora vaskor idején eljutott addig a szintig, amikor az egyes terméktípusokat már ugyanazon eszközkészlet segítségével készült, sorozatban gyártott alkatrészekből szerelték össze. Ez egyértelműen követhető a kurdi cisztákon lévő fenékbélyegek elemzése alapján,38 de hasonló eredményekre jutottunk a regölyi bogrács kettőzött kereszt alakú függesztőfülének vizsgálata során is, melynek előmintájával készülhetett az ártándi sír és a hallstatti temető 696. sírjának melléklete,39 s nagyon hasonló a heuneburgi40 és mintegy tucatnyi szlovéniai bogrács is.41 A gazdagon díszített bronzedényeken látható legkülönfélébb díszítések alapján az európai kutatás szempontjából meghatározó hallstatti temető tárgyainál ugyancsak felmerül, hogy azokat azonos szerszámkészlettel készíthették. Az azonos műhelyhez tartozó darabok szétválasztására kiválóan alkalmasak lehetnek az olyan részletgazdag - és ezért szabadkézzel nehezen másolható - elemek, mint a madár, a ló és egyéb ismétlődő állatalakok.42 A gondosan szerkesztett geometrikus mintáknál pedig éppen a kisebb, következetesen ismétlődő rendellenességek segíthetnek az azonosításban. A bronzkor és a vaskor határán a Kárpát-medencében a Kr. e. 7. század második felében feltűnő sorozatgyártás hátterében meghúzódó történeti, etnikai váltásra utal, hogy e termékek, továbbá az előállításukhoz használt technológiák előzményei a kis-ázsiai területek felé mutatnak. Az onnan több hullámban érkezőknek köszönhetően Európát a Kárpátokon, a Balkánon, Itálián és a Földközi-tenger nyugati medencéjén át részben rokon népekhez/kulturális közeghez tartozó elit és fegyveres kísérete szállja meg.43 Az első keleti hullámok, az Urnamezős kultúra illetve a korai Hallstatt-kultúra idején44 még csak az új tárgytípusok szórványos megjelenése a jellemző. Az újabb, közvetlen - kereskedelmi kapcsolatokkal nem magyarázható - kis-ázsiai kapcsolatokat mutató regölyi leletek tükrében jól látható, hogy a Kr. e. 7. század második felétől az Ókori Kelet műhely- gyakorlatán és technológiai tudásán alapuló fémművesség gyökeresen átalakítja a helyi, bronzkori

34 MATTHÄUS 1977, 84-85, Taf. 2.

35 GERLOFF 2010; SZABÓ 2013.

36 SZABÓ-FEKETE 2011, Pl. 23-26.

37 A mükénéi hagyományok értékelésénél mostani vizsgálataink szempontjából is különösen fontos a Makkay János által az aknasírokban megfigyelt korai iráni vezetőréteg, akik nagy valószínűséggel közvetítői lehettek a végső soron mezopotámiai eredetű lemeztechnológiának a görög területek felé (MAKKAY 2001; MAKKAY 2008; SZABÓ 2017a).

38 SZABÓ 2013.

39 SZABÓ 2012, Fig. 5; SZABÓ 2013, Pl. 6.1; KROMER 1959, T. 126. 2.

40 KRAUSSE et al.2016, Fig. 112.

41 JEREB 2016, 271-273, 275-276, 279, 283, 285-287, 289-290. Sajnos egyelőre még nem volt lehetőség a szlovéniai bográcsok ösz- szehasonlító elemzésére, pedig a hasonló függesztőfüllel szerelt bográcsok és a szintén hasonló fülvégződésű bordázott falú ciszták ugyanazon területen megfigyelhető erős koncentrációja egy ottani, egész szűk körzetre lehatárolható műhelyközpontra utal.

42 GEIGER 1994, 23; SZABÓ 2011, Fig. 4.

43 Egyre több adat mutat arra, hogy Európa mai népei szokásainak kialakulásában is meghatározó ez az időszak (CABO 2017).

44 FEKETE - SZABÓ 2015; SZABÓ 2017b.

19