Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)
Gyöngyösi Szilvia–Erdélyi Zoltán–Juhász Laura–Barkóczy Péter–Szabó Géza: A réz ötvözésének technológiaváltása Európában a Ha D időszak pannon bográcsainak archaeometallurgiai vizsgálata alapján
A METALLOGRÁFIA! VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE A Regölyben talált bogrács esetében fémvizsgálatokat végeztünk a bogrács anyagán, a fület tartó szegecsen és magán a fülön. A vizsgálatok célja az alapanyag és a készítéstechnika meghatározása volt. Ezért optikai mikroszkópi és pásztázó elektronmikroszkópi (SEM) vizsgálatokat végeztünk el a tárgyakból vett minták síkcsiszolatain. Megállapítottuk, hogy a bogrács magas óntartalmú alapanyagból készült, amit vélhetően a szilárdság növelése indokolt, s ezt a bogrács falvastagsága is alátámasztja. A bográcsot kalapálással formálták és közbeiktatott lágyítással készítették. Ezt mutatja a bogrács mérete és kialakítása is. Az alapanyaga a nagy óntartalom miatt kemény, hidegen képlékenyen alakítható ugyan, de a bogrács falvastagságának kialakításához szükséges nagy alakváltozás lágyítás alkalmazásával elérhető volt, aminek nyomai a mikroszerkezetben is tükröződnek. A korróziós hatások elemzése rámutatott arra, hogy a bogrács egyik oldalát erősebb alakváltozás-alakítás érte. Ezt ugyancsak alátámasztja a bogrács alakja, hiszen az alaplemezt ki kellett mélyíteni. Az alapanyag összetételében az ón mellett jelentős mennyiségű nikkelt mértünk. Ez a párhuzamok alapján nem lenne meglepő, de a szokásos kohósítási eredetű rézszulfidzárványok mellett apró ón-nikkel zárványokat is találtunk. Figyelembe véve az ötvözet termodinamikai viselkedését, ez a fázis csak akkor lelhető fel, ha az ón-nikkel magas olvadáspontú intermetallikus vegyület. Ezt a mért összetétele alá is támasztja. Ez az intermetallikus vegyület azonban csak direkt fémötvözéssel kerülhet a réz alapanyagba az ón adagolásakor, ha ezek az intermetallikus fázisok az ónban kialakultak. Ez egyértelműen a bogrács alapanyagának a direkt ötvözésére mutat, és szükségessé teszi a felhasznált ércek forrásának átgondolását. Az ónforrás kereséséhez a magas nikkeltartalom egy biztos ujjlenyomatot ad. A szegecs vizsgálatakor bizonyítást nyert, hogy öntött tárgy. Az összetételét tekintve magas ólomtartalmú, ami ahhoz volt szükséges, hogy az öntést megfelelő minőségben el lehessen végezni. A szegecs alapanyagában is detektálható a nikkel és az ón. Arányukat tekintve, a mérési pontosságok alapján megegyezik a bogrács ón-nikkel arányával. Ez azt mutatja, hogy ugyanaz az alapanyag, ugyanaz az ötvözési technika került alkalmazásra. Azonban ebben az ötvözetben nem találtuk meg az intermetallikus fázisokat, de megjegyezzük, hogy alacsonyabb, mintegy fele az óntartalom, és az ólom miatt nagyon sok zárvány zavarja a keresést. Figyelembe véve a bogrács és a szegecs funkciójában meglévő különbséget, mindenképp egy magas technikai színvonal tárul elénk, ahol a mester a célnak megfelelően tudatos, tervezett munkával alakította ki az alapanyagot is. A bogrács fülében ugyanazt az óntartalmat látjuk, mint a szegecs esetében, azonban ólmot csak nagyon kis mennyiségben azonosítottunk. Az ón-nikkel arány ebben az esetben is közel van a bogrács és szegecs esetében mért értékhez, így vélelmezzük, hogy nemcsak összetartoztak, de egyszerre is készültek. A REGÖLYI BOGRÁCSOK RÉGÉSZETI PÁRHUZAMAI, TÖRTÉNETI HÁTTERE Az Ókori Kelet területén már a Kr. e. 2. évezred első felétől ismertek a felsőfüles bográcsok és vödrök.31 Ráadásul ezek palástja és fülük is egyetlen darabból megöntött bronz. Mint az az ankarai múzeumban kiállított darabon is látható,32 a perem külső széle alatt bekarcolt, párhuzamos vonalak futnak - pontosan úgy, mint az a regölyi leleteken is megfigyelhető. Hasonló, perem alatti párhuzamos vonalak keleten egyébként kerámiaedényeken is megfigyelhetők, az általában az urnák letakarására használt egyik urartui táltípuson például ez állandó sajátosság.33 Az, hogy ez a perem alatti bekarcolás a korszak hasonló technológiával készült bográcsain széles körben megfigyelhető, min31 BILGI 2004. 86. 32 SZABÓ 2013, Fig. 9. 33 KÖROGLU - KONYAR 2011, 225, 228. 18
