Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)
Gyöngyösi Szilvia–Erdélyi Zoltán–Juhász Laura–Barkóczy Péter–Szabó Géza: A réz ötvözésének technológiaváltása Európában a Ha D időszak pannon bográcsainak archaeometallurgiai vizsgálata alapján
megállapítottnak. Ezen felül jelentős mennyiségű zárvány (ólom, rézszulfid, korróziós termékek) lelhetők fel a mikroszerkezetben, ami ugyancsak megnehezíti az apró fázisok fellelését. Fül töredéke (Regszil2 4) A bográcsoknál is általánosan használt formájú fül vizsgálatának alapkérdése, hogy mind technikában, mind pedig alapanyagban milyen módon kapcsolódik a bográcshoz és a vizsgálat alá vont párhuzamokhoz (4b. kép). Emiatt itt is a minta mikroszerkezetére és összetételére koncentráltunk. Megállapítható, hogy a fül egy alapanyagdarabból készült, így vélhetően áltordírozott. Készítéstechnikáját tekintve újrakristályosodott szemcseszerkezetet mutat, azaz az utolsó képlékeny alakítási lépés után hőkezelték (9. kép). Összetételét tekintve a klasszikus ón-bronzok összetétele látható és ebben az ötvözetben is található kis mennyiségű nikkel (10. kép, 1. táblázat). A minta jelentősen oxidálódott, ezért az erős korrózió miatt részletesebben nem elemezhető. A korróziós termékek közelében és esetenként attól függetlenül ebben a mintában is fellelhetők a rézszulfidzárványok. Egyéb megállapítások az erős korrózió hatása miatt e tekintetben sem tehetők. a) b) 9. kép. Zeiss Axio Scope AI optikai mikroszkóppal készített mikroszerkezeti ábrák a Regszil2 4 jelölésű fültöredék síkcsiszolatán, maratás: K2CrO+ a) nagyítás: 50x és b) nagyítás: lOOx polarizált megvilágításban a) b) 10. kép. a) Zeiss Axio Scope AI optikai mikroszkóppal készített mikroszerkezeti ábra a Regszil2_4 jelölésű fültöredék síkcsiszolatán, maratás: K2Cr02, világos látótérben; b) SEM-EDS vizsgálat átlagösszetétel meghatározása 17
