Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)

V. Kápolnás Mária: Dombóvári fényképészmesterek működése a 20. század első felében

A WOSINSKY MÓR MEGYEI MÚZEUM ÉVKÖNYVE ♦XXXVIII. (2016) 591-629.

V. KÁPOLNÁS MÁRIA

Dombóvári fényképészmesterek működése a 20. század első felében

A Tolna megyei fényképészek működését bemutató sorozat bonyhádi1 része után dombóvári fotográfusok tevékenységének vizsgálatával bővítjük ismereteinket.2

A mai Dombóvár 1946-ig közigazgatásilag két településből állt. A mezőváros környékén fekvő és a török uralom alatt gazdátlanul maradt területek 1691-ben Esterházy Pál tulajdonába kerültek. 1853-1856 között a birtok pusztáiból, majorjaiból, tanyáiból 36.000 kát. hold nagyságú eszmei községet szerveztek Újdombóvár néven, melynek nem volt tényleges központja, állandó lakossága, az uradalom irányítása alatt állt, s kedvező adózási feltételeket élvezett.3 A mezőváros nevét Ódombóvárra módosították, határa alig több mint 2.200 kát. holdra csökkent, ami állandó feszültségforrást jelentett a két önkormányzat között.

A vasútépítések új távlatokat nyitottak Ódombóvár és Újdombóvár előtt: egy évtizeddel korábban kapcsolódtak be a vasúti forgalomba, mint a megyeszékhely, ezáltal fejlődésük üteme messze megelőzte Szekszárdét. A Dunát és Drávát összekötő vasút első szakasza Zákány és Ódombóvár között 1872-ben, a Bátaszékig vezető rész a következő évben készült el. Az állami finanszírozással létrehozott Budapest-Pécs vasúti fővonalon 1882. november 16-án indult meg a forgalom, amely Újdombóváron vezetett át, de a két állomást is összekötötték ekkor egy sínpárral. Ódombóváron felvételi épületet, állomást és fűtőházat építettek, 1883-ban elkészült az újdombóvári állomásépület is.4 A település jelentőségének növekedését jelzi, hogy 1895-ben a korábban Tamási irányítása alatt működő dombóvári járást kettéosztották, a dombóvárihoz Ódombóvárt, Újdombóvárt, Döbrö- közt, Szakcsot, Nakot, Lápafőt, Várongot, Kocsolát, Kurdot, Gyulajovánczát, Mucsit és Csibrákot csatolták. A vasúti csomóponttá válás következő lépése a Győr-Veszprém-Újdombóvár helyi érdekű vasútvonal magántőke bevonásával történő létrehozása volt, amelyet 1895. december 30-án adtak át a forgalom számára. A Godisát és Komlót összekötő szakasz 1897. május 3-án készült el Engel Adolf és fiai cég finanszírozásával. A Bátaszék és Dombóvár közötti pálya korszerűsítését a bajai vasúti híd felépítésével együtt készítették a nyomvonal Újdombóvárra való áthelyezésével

1 V. KÁPOLNÁS, 2015.

2 A tanulmányok bibliográfiai adatait az irodalomjegyzékben közöljük.

3 DOMBÓVÁR, 1996. 180-182; 217-218.

4 MAJDÁN, 1983. 60; 64.

591