Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)

V. Kápolnás Mária: Dombóvári fényképészmesterek működése a 20. század első felében

együtt.5 6 Az Esterházy hercegi uradalom segítette a vasúti építkezéseket területek átengedésével, sőt keskeny nyomtávú szakaszokat építtetett a mezőgazdasági termények szállítására, később iparvágányokat ágaztattak el a fontosabb üzemek felé.

A lakosság számának alakulása 1869-1949 között (fő)6

Év

Dombóvár

Újdombóvár

Együtt

Szekszárd

1869

1.945

1.869

3.814

11.069

1880

2.731

3.158

5.889

11.948

1890

3.300

3.967

7.267

14.325

1900

4.383

4.492

8.875

13.884

1910

6.776

4.748

11.524

14.913

1920

8.614

5.173

13.787

14.025

1930

8.984

6.166

15.150

14.279

1941

8.859

5.568

14.427

14.683

1949

13.54213.542

14.614

1870-1910 között a lakosság háromszorosára növekedett, ezalatt Szekszárd népessége csupán negyedével gyarapodott. A növekedés dinamikája csökkent az I. világháború után, majd némi visz- szaesés következett be: 1949-ben nagyjából az 1920. évinek felelt meg a népesség száma. A községbe települt nagyszámú vasutas, és a vasúthoz kapcsolódva több ipari üzem létesítése Dombóvári a megye legiparosodottabb településévé változtatta. 1933-ban vajgyár, áramelosztó telep, tégla- és cserépzsindely gyár, gőzmalom működött, Újdombóvárom pedig gőzmalom, téglagyár, fűrésztelep, talpfatelítő telep, konzervgyár és tejgyűjtő állomás.7

Ódombóvár nevét 1902-ben ismét Dombóvárra változtatták, a 28 pusztából, 6 majorból, 4 tanyából álló Újdombóvárt pedig 1913-ban eszmei nagyközséggé szervezték át. Dombóváron 1902- ben 515, 1933-ban már 1436 lakóépület állt, Újdombóváron 165-ről 697-re nőtt a házak száma.8 A parcellázásokkal, a vasutas telep kialakításával, a két vasútállomás összeépítésével a községek egyre közelebb kerültek egymáshoz, egyesítésük 1946-ban történt meg.

Ahogy Szekszárdon és a megye más településein, Dombóváron is először vándorfényképészek, fővárosi fényképészek nyitottak átmenetileg műtermet, itt mégis jóval később, mint a megye régebben polgárosodott településein, Szekszárdon, Bonyhádon, Tolnán, Bátaszéken vagy Pakson. Az első adattal SRÉTER MÓR hirdetésében találkozunk 1903-ban, aki a Dombóvár és Vidéke című hetilapban adta közre figyelemfelhívó hirdetéseit:9 „Fényképészeti műterem. Van szerencsém a n[agy].é[r- demű]. közönség b[ecses]. tudomására hozni, hogy Dombóvárott Fő utca 15. szám alatt (Weiner Sámuel házában) rövid időre fényképészeti műtermet nyitottam. Szíves megrendelésüket kérve, maradtam tisztelettel Sréter Mór fővárosi fényképész”.

Budapesti tevékenységéről a szakirodalom kevés információval rendelkezik, műterme a Király

5 SZŐKE, 1971. 190-191.

6 MSK népszámlálások községsoros adatai.

7 Magyarország helységnévtára KSH Bp. 1933.

8 Magyarország helységnévtára. KSH Bp. 1902; 1933.

9 Dombóvár és Vidéke, 1903. szept. 27. 5; október 25. 4; A Fő utca a mai Szabadság utca.

592