Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)

Losonczy Tóth Árpád: „Tegnap estve a lázadás itt is kiütő félben volt…” Hivatalból jelenlevő és jurátus szemtanúk az 1848. március 15-i pesti forradalom pozsonyi előestéjéről

vallásos ihletettséggel, s megható szónoklattal hirdeti” Azt is tudni vélte a jól értesült hírlapíró, hogy állítólag azért nem kapott ogy.-i szállást „az Isten igéje e lelkes hirdetője”, mert irodalmi vitába keveredett egy befolyásos nagyúr rokonának a nevelőjével. (Vahot Imre, OgyT PD 1847. dec. 2. (II. félév 49. sz.) 1562.) Ez a gond végül okafogyottá vált. Barátjának, Török Pálnak, csaknem 3 héttel később írt levelében ugyanis a következőket írja: „Orsz. gyűlési szállásom a személynök közbejöttére 330. sz. alatt van az apácza úton. Itt vagyok most, csinos füstös, rossz fűtésű kis szoba.” (Ráday Levéltár. Személyi, csal. ir. C/93. Fond A Török csal. ir. A. Török Pál személyes ir. Török Pálhoz írott lev. 816. Dobos János levele Török Pálhoz. Pozsony, 1847. dec. 20.) Dobos egyházi beszédeiben nem köntör- falazott, s igen élesen fogalmazott. Ezzel, ahogyan a szegények nehéz sorsáról szólt, nyilvánvalóan kivívta maga ellen az előjogaikhoz makacsul ragaszkodó maradi nemesség haragját. A közteherviselésről szóló beszédében pl. a következőket mondta: „ Vannak emberek, kik az embert csak bizonyos osztálynál kezdvén el emberszámba venni, fődicsőségnek, osztályuk legfelsőbb kincsének tartják szűz vállukat közteherviselés alá nem hajtani... Vannak emberek, kik a közügyből elsanyargatott pénzen közbűnöket vásárolnak, s a teherviselő osztálynak ezeket adják vissza köszönet fejében. Mindezek... régi, megrohadt bűnök, de ... ezek osztályi erények gyanánt mutattatnak fel” (MÁTHÉ 2003 [?]).; SZETEY 2008, 2., 5.) A már többször idézett Székely József, az ogy.-i ifjúság egyik szószólója, szintén meghallgatta egyik lelkes igehirdetését, és így összegezte a hallottakat: „Múlt vasárnapi egyházi beszéde, egy a legemberibb elveken épült szónoklat volt, mellyben tükröt tartott, hogy azok, kik magukat nem vizsgálják, beletekintvén, vonásaiktól visszarettenjenek. Ő nem tesz kúszásokat, mint a kígyó, de egyenesen csap, mint a nyíl’.’ ([Székely József]: OgyT PD 1847. (II. félév 52. sz.) dec. 23. 1653-1654.) Barátai, lelkésztársai is tisztában voltak Dobos túlfűtött egyéniségével, szinte már szélsőségesen szabadelvű, ugyanakkor egyházáért és nemzetéért égő nézeteivel. Nagyszékelyi paptársa, Keck Dániel szerint az ogy. színhelyén könnyen „országháborító lehet’.’ (Ráday Levéltár C/93. Török Pál ir. Török Pálhoz intézett lev. 784. Keck Dániel levele Török Pálhoz. Nagyszékely, 1847. nov. 18.) Egy hónappal későbbi leveléből pedig az is kitetszik, hogy a kissé vérmes lelki alkatú lelkészből kinézték, hogy szándékosan beleköt majd a konzervatívokba, mintegy provokálva őket. „Szeretném látni - morfondírozik levelében Keck -, miilyen pofákat mettsz a’conservativeknek szemközt, mikor valami szép liberális beszédet hall - tudom nehezebb neki halgatni, mint a majom királynak veszteg ülni, mikor a’ körűi a cserebókok mászkálnak?f’ (Ráday Levéltár C/93. Török Pálhoz intézett lev. 785. Keck Dániel levele Török Pálhoz. Nagyszékely, 1847. dec. 18.)

1 Dobos János (1804-1887) - ref. lelkész. 1831-1844-ig Óbudán, 1844-ben Kömlődön (Komárom m.), majd 1845-1854 között Pécelen szolgált. Az 1847/48. évi diétára egyik ogy.-i ref. lelkésznek hívták meg. Szoros barátság fűzte Török Pálhoz és Székács Józsefhez, a 19. század második felének két jelentős protestáns püspökéhez és hittudósához. 1854-ben Ceglédre került, ahol haláláig működött. Az ő idejében épült fel 1870-ben a Hild József által tervezett, klasszicista stílusú helyi ref. nagytemplom. 1876-ban, amikor Cegléd városa Kossuth Lajost képviselőjéül megválasztotta, a Turinba látogató 100 tagú küldöttség vezetőjének és szónokának választották (1877). Jelentős életművet hagyott hátra. (MARKÓ 2001-2007, II. 186-187.)

2 Török Pál (1808-1883) - pesti ref. lelkész (1839), majd a pesti egyházmegye esperese (1845), uo. főesperes (1849), a Dunamelléki Református Egyházkerület szuperintendense, vagyis püspöke (1860). 1842-ben Székács József pesti evangélikus pappal, a későbbi szuperintendenssel, megalapították a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapot.

3 A két tábla tagjaiból álló küldöttség 15-én délelőtt hajón indult el Bécsbe. A fényes deputáció hivatalos vezetője, István főhg., az ország nádora azonban már kora reggel hintóba szállt, hogy eleget téve az Államtanács utasításának, ismét a birodalom központjába utazzon. Bár joggal tarthatott a felelősségre vonástól a felirat átengedése miatt, Lajos főhg. előtt is kijelentette, hogy abban az esetben, ha Kossuth és követtársai követelését nem teljesítik, azonnal benyújtja lemondását nádori méltóságáról. (GERGELY 1989, 45-52.; GERGELY 1987, 441-442.)

4 A párizsi Bastille a gyűlölt francia ancien régime, vagyis a régi, forradalom előtti abszolút királyi kormányzás időszakának rettegett börtöne, a királyi önkény jelképe volt. 1789. július 14-i elfoglalása és lerombolása jelezte a francia forradalom kirobbanását.

5 A Hofburg vagy egyszerűen csak Burg, az egykori császári palota épületegyüttese. 1806-tól 1918-ig az osztrák császári koronát viselő Habsburg-uralkodók rezidenciája. Dobos szemében a magyarságot eltiporni törekvő idegen hatalom, az osztrák császári önkény szimbóluma.

552