Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)

Losonczy Tóth Árpád: „Tegnap estve a lázadás itt is kiütő félben volt…” Hivatalból jelenlevő és jurátus szemtanúk az 1848. március 15-i pesti forradalom pozsonyi előestéjéről

megérezve „egy szép márcziusi reggelen, óriási batyukat czepelve, megrohanták lakásunkat s mindenkinek szépecskén visszahozták, még pedig ingyen - zálogba adott öltözékeit, óráját, adósleveleit, diplomáját (és kardját! L. T. A.) stb.; sőt a mi ennekelőtte hallatlan dolog volt, zsidó polgártársaink még kölcsönnel is megkínáltak sokakat...” - írja visszaemlékezésében évtizedekkel később az egyik érintett hajdani joggyakornok. (PASKAY 1885,15.)

11 Elnökség (lat.).

12 Tudniillik a diétái ülésterem karzatain helyet foglaló, zajongó országgyűlési ifjakhoz. Hozzájuk intézte szavait Kossuth. A követek ülései mögött, a terem északi és déli végein, mintegy 5-6 Iépcsőnyi magasságban emelkedő helyen ültek és álltak a hallgatóság sorai között a jurátusok. (BÚSBACH 1898-1899,1. 47.)

13 A honvédelem rendszerének kidolgozására létrehozott bizottság megalakításáról és annak megválasztott tagjairól bővebben ír Búsbach Péter, általunk közzétett levelében.

14 Bíráló bizottság, (itt:) esküdtszék (fr.).

15 Munkálatokban (lat.).

16 Javasolt, ajánlott (lat.).

17 Nemzeti Gárda (ném.).

18 Szervezése (lat.).

19 Törvényhatóságokra (vármegyékre, illetve kiváltsággal rendelkező (szabad királyi) városokra és területekre (lat.).

20 Küldöttséggel (lat.).

21 Tompa hangon (olasz).

22 Javasolja, ajánlja (lat.).

23 Állandónak, folyamatosnak (lat.).

24 Madarász László indítványát a kerületi ülésen tette meg. Javaslatának az országgyűlési ifjúság felfegyverzését kívánó része a követek nagy részének elutasításával találkozott. (VARGA 1971,50.; TAKÁCS 1982,29.); vö. PULSZKY1958,1. 325.) Széchenyi is megemlíti naplóbejegyzésében Madarász László, valamint Justh József turóci és Pázmándy Dénes komáromi képviselők határozottabb hangot megütő felszólalásait a sajtószabadság érdekében. Soraiból érződik az aggodalom a Kossuthénál is radikálisabb nézetek hallatán a sajtóügyi bizottság ülésén: „Kossuthon és Andrássy Gyulán már túltesznek, Madarász, Justh... Pázmándy. Ezek sajtószabadságot akarnak... s az ifjúság felfegyverzését’.' (SZÉCHENYI 1978, 1206-1207.) Legújabban erről: VELKEY 2010, 719.) A Jelenkor márc. 14.-i keltezésű tudósítása is hírt ad a követelésről, noha Madarászt név szerint nem említi meg: „Némellyek a helybeli fiatalság fölfegyverkezését is ajánlják". (J 1848. márc. 19. 136.) Amint erre a legújabb történetírás - igen helyesen - rámutatott, Madarász az ifjúság fölfegyverzését csak Pozsony védelme érdekében vetette föl. (VELKEY 2010, 719.)

25 Lelkesítette; enthusiasmus = lelkesedés, elragadtatás (gör. - lat.).

26 Madarász László (1811-1909) - radikális politikus. Az 1847-1848-as ogy.-en Somogy vm. követeként vett részt, majd az 1848/49. évi népképviseleti ogy.-en Fejér megye választotta meg. Mindkét ogy.-en a radikális baloldal vezéregyénisége volt. 1848 őszén az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja. 1848 novemberétől az Országos Rendőri Hivatalt (Országos Rendőri és Postaosztályt) irányította. Mint a forradalmi terror szélsőséges képviselője, rendkívül népszerűtlen volt. Bár képességeit nem vonták kétségbe, politikai ellenfelei féltek tőle. Miként e levélben rögzített, a pozsonyi ogy. alsótábláján elhangzott megjegyzésből is kiviláglik, kortársai körében meglehetősen rossz volt a híre. Az őt jól ismerő képviselőtársai enyveskezűséggel vádolták, s tolvaj szarkának tartották. Gr. Batthyány Kázmér, a liberális reformeszmék mellett elkötelezett mágnás emlékirata szerint „sohasem vett tudomást az enyém és tied éles elkülönítéséről”, s a kávéházakban és kocsmákban a pincérek mindig szemmel tartották őt, mert attól tartottak, „hogy mihelyt szem elől tévesztik, Madarász nem tud ellenállni a kísértésnek, és elemei néhány ezüstkanalat és-villát”. (FÜZES 1982,168. Idézi HERMANN [1994], 30.) A „közvélemény által elítéltetett”, szélsőségesen függetlenség párti Madarászt közvetve a békepárti Pálffy János is „gaz"-nak titulálta rövid arcképvázlatokból álló emlékiratában, noha az ő teljes portréját már nem volt ideje papírra vetni. (PÁLFFY 1939, 184.) Népszerűtlenségének valódi okát képviselőtársai körében Madarász maga abban véli föllelni, hogy túlságosan radikális, az egyszerű embereket, az alsóbb néprétegeket megszólító nézeteivel nem tudott azonosulni az országgyűlés nemesi többsége. Miként azt a csákvári kerület választói előtt 1849 júniusában kifejtette, tisztában volt azzal, hogy ugyanúgy nem bírta az utolsó pozsonyi „országgyűlés több tagjainak rokonszenvét”, mint ahogy a következő pesti népképviseleti diétán is általános volt az elutasítás és ellenszenv vele szemben. Visszaemlékezése szerint akkor a többségnek „Pozsonyban nem tetszett a túlzó népember, a királyságot gyűlölő republikánus, az úri kiváltságot megvető polgár'.’ (MNL OL, R 131 Madarász László iratai. 2. tétel. Emlékirata. /1849. június 20. Csákvári kerület választóihoz/)

27 Ifj. Pázmándy Dénes (1816-1856) - Komárom vm. 1843/44., 1847/48. ogy. követe és első alispánja, az első népképviseleti ogy. házelnöke, korm. biztos 1848 végéig, majd lemondott. Mindkét harcoló fél vizsgálatot indított ellene, mindkét felé védekezett, de pol. és erkölcsileg ellehetetlenült. (Szigeti István: Ifi. Pázmándy Dénes. In: PÁLMÁNY 2002, 660-665.)

28 Casták (kasztok) (portugál) - előjogaikat féltékenyen őrző, a társadalom többségétől elkülönülő társadalmi csoportok, osztályok, rétegek.

29 A közelmúltban egy rendkívül alapos, Széchenyi 1848. március 14-i ún. „pálfordulását” s azon a napon, a kerületi ülésen elmondott, nagy visszhangot kiváltó beszédét elemző tanulmány jelent meg Velkey Ferenc tollából. (VELKEY 2010,695-753.) Széchenyi fölszólalásának meglepően lelkes fogadtatásáról maga Széchenyi is megemlékezett naplójában.

30 Tervezett, javasolt, ajánlott (lat.).

31 Kormánybiztosok (lat.).

32 Határozatként (lat.).

33 Ifj. Apponyi György gróf (1808-1899) - a konzervatív párt egyik vezéregyénisége, 1846 ápr.-tól főkancellár, a főispáni helytartói (adminisztrátori) rendszer kiépítője. Mivel minden reformtörekvés ádáz ellensége volt, a magyar reformellenzék körében igen gyűlölt volt a személye. Egy közel egykorú, névtelenül megjelent röpirat szerzője ugyanakkor azt állította róla, hogy „meggyőződésből conservativ; de az okos reformokat nem ellenzi”. (ZERFFI 1844, 150.) Maga az ún. „fontolva haladó” konzervatív mágnások közé sorolta saját személyét. A bécsi udvar politikájának föltétien kiszolgálói közé tartozott. A nemzeti érzület hiányzott belőle, noha magát hazafinak tartotta, s a kortársak egy része is úgy jellemezte őt. (CZINEGE 2011, 33-34.; CZINEGE 2012, 633-638. és 650- 651.; PÁLMÁNY 2011,1. 276-278.)

34 Apponyi magyar kir. udvari kancellár még az előző nap, március 13-án este mondott le Bécsben. Noha az erről szóló bécsi híre537