Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)
Balázs Kovács Sándor: „Pöstyénben sok nevezetes esmeretségeket tettem.” A tolnai köznemesség fürdőélete a reformkorban
tárral és a chirurgus (sebész) lakásával, gróf Esterházy Kázmér arácsi nemesi kúriáját, mely később vendégfogadóvá alakult át (és az 1824-es pusztító tűzvész okozója lett), s végül az ásványvíz-kutat, mely 1802-ben díszes tetőzetet kapott. 1822-ben a fürdőtelepről szóló egykorú leírás szerint megemlítendők: „1. A nagy Vendéglőház, melyben az alkalmatos szállásokon kívül a társaságbeli mulatságokra kávéház és táncoló palota is találtatik. 2. Az előtte lévő Kápolna, melynek esztendő által a Szerzetből Káplánya vagyon. 3. A soros hársfákból álló kellemetes sétálóhely, melynek közepén nyolc oszlopokon nyugvó födél alatt a Savanyúvíz kútja. 4. A sétálóhely végében a Patika, az orvos és a chirurgus lakásai, melyekhez kapcsolva van a Fürdőház, alkalmatos fürdőszobákkal. 5. Ezekkel szemközt Fíorváth Uraságnak díszes homlokzatú és két szárnyával a Balatonra dűlő tágas háza, hol a vendégek csinos szállásokat találhatnak’.1270 A Füredre utazó fürdővendégek társadalmi állását a fürdőlistákból ismerhetjük meg. Sok tényező befolyásolta azt, hogy ki lett balatonfüredi üdülővendég. Füred nem volt olcsó üdülőhely, és jó bevételt hozott évről évre a bencés rend kasszájába. Nem lehet kétséges, hogy ez a tényező is befolyásolta a fürdővendégek összetételét. A fürdőhelyen való időzéssel kapcsolatosan legelőször felmerülő költség az utazásé volt. Ez természetesen kinek-kinek lakóhelyétől függően terhelte meg pénztárcáját. Füred fekvése az országban viszonylag központinak mondható. Szerencsés helyzetet teremtett, hogy a posta személyszállító járatai már az 1830-as években érintették a közeli Veszprémet, ahonnan a füredi fürdőidény idején a kocsi továbbment Füredig.270 271 Sokféle társadalmi igényt kellett a füredi vendéglátóknak kielégíteniük. A vidéki birtokosok, uradalmi tisztek és értelmiségiek a fővárosi színvonalat kérték számon, a pesti nagypolgárság számára Bécs volt a minta, az egyre növekvő számú főúri réteg tagjai a leghíresebb nemzetközi fürdők mércéjével mérték Füredet. S ha ez utóbbiak nem is lehettek teljesen elégedettek, el kellett ismerniük, hogy „ez a legfényesebb, s legtöbb csín- és Ízléssel készített fürdöintézet hazánkban.”272 Hiszen a vendég, ha módjában állt, a legmodernebb közlekedési eszközöket vehette igénybe, kényelmesen felszerelt szállodában lakhatott, orvosi ellátásban részesülhetett. Egyszóval: a telepen minden volt, amit a fővárosban otthagyott: postaház (postának és fogadónak álcázott bordélyház), gyógyszer- tár, kávéház és éttermek. Az unalmas délutánokat, estéket, érdekesebbé tette a színház, melynek előadásait irdatlan sok kritika érte. S költekezhetett ki-ki kedvére, mert üzletek sora várta. Csak az apátsági részen közel két tucat, árukkal megrakott üzlet kínálta portékáját. Megvehette a legújabb bécsi divat szerint szabott ruhákat, az ékszerárusnál vásárolhatott hozzá illő ékítményeket, az üvegárusnál vásárolt kristálypohárból ihatta a főforrás vizét, pipájába a legjobb hazai dohányt tömhette, s ha megszomjazott időközben, fagylalttal olthatta szomját. A legfrissebb külföldi és hazai lapokat a kávéház teraszán, napernyő árnyékában nézhette át aztán. Reggel hat és nyolc óra között és délután öt és hét között német zenét és cigánymuzsikát felváltva szolgáltató zenekarok szórakoztatták a gyógyforrás vizét iszogató, sétáló vendégsereget. A sétány játszóasztalain sakkoztak, dominóztak és kártyáztak a szórakozásra vágyó fürdővendégek. Főképp a tarokk-kártya járta A sétány akkori tarka forgatagáról 1835-ben Vas Gereben derűs iróniával írta sorait: „A sétánynak egy részén ’Olcsó János’ (bazár-) sátora, tovább gyönyörű metszett üvegek halmaza, egy pörgettyű játékkal, hol néha ötven forintért nyert valaki egy poharat, odébb néhány darab gyönyörű tajtékpipa. Néhány jól hízott spektábilis (tekintetes úr) alkuszik egy bögre nagyságú pipára, melyre ha reggel rágyújt, délig eltart, még burgonyát is süthet benne, nem számolva oda a munkát, mely kényelmesen megfüstölődik mellette’.’273 A főrangúak - mint például Koháry, Zichy, Forgách és más családok - saját zenekarukat is magukkal hozták a fürdőtelepre, s akkor adtak éjjeli zenét, amikor éppen nekik tetszett. A nagy vendéglőház épületében volt folyóiratokkal is rendszeresen ellátott kávéház és cukrászda. Ügyes kezek készítették a 270 BODROSSY 2013,463. 271 CZÉRE 1997, 83. 272 HUDI 1988,123-124. 273 BODROSSY 2013, 265. 447
