Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)
Balázs Kovács Sándor: „Pöstyénben sok nevezetes esmeretségeket tettem.” A tolnai köznemesség fürdőélete a reformkorban
Bártfay László265 így ír naplójában balatonfüredi napjairól: „Egy ideig a sétahelyen járdaltunk vízivás közben, A séta 125 lépés hosszú. Nagy levelű hársfák (de még fiatalok) sorban vannak ültetve s talán 8 vagy 10 sétaösvényt képeznek. Mintegy a középen áll a savanyúvíz kútja. A felette álló szín vagy gloriette 8 oszlopú mellyeken a zsindely-fedél nyugszik, toronykával a tetején. A vízivók négy oldalt akárhol állanak meg az oszlop nyílásokon, pohár víz nyújtatikfel nekik az e végre oda rendelt két szolga által. Belülről lépcsők vezetnek mind a négy oldalon le a forráshoz, melly gömbölyűre készített vörös márvány kútban fakadoz fel. A szolgák lent állanak s ollyféle botokkal merítgetik a vizet, mint a golyókat szokták a billiárd lyukakból kikapni a marqueurök. A pohár, akárki ivott belőle, minden odanyújtás előtt kiöblíttetik. A víz merítő szolgának nem fizet az ivó semmit, s annak tilalmas nem csak kívánni, de elfogadni is pénzt ajándékot. Van a kút mellett asztalon könyv, mely- lybe akárki szabadon írhatja kívánságát, ha akarja. A sétahely végén, dél felé, (a Balaton felé) csinos kis épületkében tiszta árnyékszékek találtatnak a vízivók számára. Az orvosok úgy szokták rendelni, hogy minden félórában egy poharat kell inni, s azon közben fel s alá járkálni. Némelly ember 6-8 pohárral iszik s annyi félórát szaladgál, többnyire délelőtt; de isznak délután is 5 óra után. Reggel már 5kor kezdik némellyek a vízivást, de legtöbben 8kor; az ivás ideje tart llig; akkor rendszerint vasrostély boríttatik a kútra, s csak a csöveken kifolyó vizet foghatni fel edényekbe. Én a nap minden részében s minden rend nélkül ittam, s legkisebb változást sem tapasztaltam. - A víz jó, kellemes ízű, de nem erős, bár némellyek azt állítják, hogy a fejbe űzi fel a vért s a hast hajtja. Tükörbe nézés, kalapemelés tiltvák. - Reggeli 8 óráiul délig a sétahelyen muzsika zeng váltva cigány és német banda által. Ugyan ezek játszanak az ebéd felett is a nagy teremben, egy nap cigány más nap német’.’266 Balatonfüred egy újabb gyógytényezőjeként vették számba a 19. században a Balaton vizét, amely vélekedések szerint „szembetűnő hasznot okoz frissítő, erősítő gyógy erejével”.267 Balatoni fürdőépület felállítását már 1800 táján tervbe vették, megvalósítására azonban csak később nyílt lehetőség. Egyesek szerint az 1802-ben visszaállított tihanyi apátság, a tulajdonos 1819-ben építette az első balatoni fürdőházat. Az arácsi parton 1821-ben, a nádor hitvesének itt tartózkodásakor épült fürdőház. Nyilván ez is szerepet játszott abban, hogy 1822-ben az apátság is felállíttatta a hat „osztályból”, azaz cölöpökre ácsolt szobákból (kabinokból) álló fürdőt. Felét a nők, felét a férfiak vehették birtokukba. Mindkét nem képviselői választhattak egy-egy nagyobb (3-4 személyes) és két-két kisebb (2-3 személyes) szoba közül. Ha valaki a teljes bérleti díjat kifizette, természetesen egyedül is fürödhetett a Balatonban.268 Még 1836-ban, amikor a fürdőt saját kezelésbe vette tulajdonosa, a bencés rend, életbe lépett az előző esztendőben megalkotott fürdői rendtartás. Ennek értelmében a fürdővendégek adatait feljegyezték, ha magánházaknál szálltak is meg. 1839-ben jelent meg először nyomtatásban egy ilyen vendégnévsor vagy fürdőlista.269 Pálóczi Horváth Ádám - a keszthelyi Helikon Kör ismert költője, mint hites földmérő mérnök és füredi lakos - 1875-ben feltérképezte a fürdőtelep akkor álló nevezetesebb épületeit. Többek között feltüntette a tihanyi apátság 1781-ben épített nagyvendéglőjét -melyet 1802 után már „Nagyvendéglő” néven emlegettek - az apátság három beszállóházát, az 1764 táján épült alsóvendéglőt, mely 1785 után már emeletes lett, s a telep legrégibb épületeként ismert „Zártfürdőházat” a gyógyszer265 Bártfay László (Felsővadász, 1797. május 6. - Pest, 1858. májusl2.): író, irodalomszervező, ügyvéd. A Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1831); a Kisfaludy Társaság alapító tagja 1836-tól, ellenőre 1842-től. 1815-ben Kassán végezte tanulmányait. 1817-től királyi táblai jegyző Pesten, 1819-től a gróf Károlyi család titkára. 1819-ben ismerkedett meg Kisfaludy Károllyal, akinek felhívta figyelmét Kazinczy Ferenc fordításaira. 1823-ban Pesten ügyvédi vizsgát tett. 1822-től levelezett Kazinczyval, kevéssel ezután baráti kapcsolatba került Bajza Józseffel, Kölcsey Ferenccel, Toldy Ferenccel, Vörösmarty Mihállyal és más írókkal. Az Üllői út 18. számú házában feleségével (Mauks Josephine) együtt irodalmi szalont tartott fenn, amely hamarosan az irodalmi élet egyfajta központjává vált; 1826-tól itt találkoztak egymással az Auróra-kör tagjai. Verseket, elbeszéléseket, útleírásokat írt; színműveket és regényeket fordított. Naplója, melyet 2010-ben adtak ki, a kor politika- és művelődéstörténetének értékes forrása. — MARKÓ I. 2001,466. 266 VÖRÖS 1965, 118-119. 267 HUDI 1988, 112. 268 idézi: HUDI 1988,11; HUDI 2008, 19-26. 269 KATONA 2000,134. 446
