Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)

Balázs Kovács Sándor: „Pöstyénben sok nevezetes esmeretségeket tettem.” A tolnai köznemesség fürdőélete a reformkorban

Balatonfürednek híres volt fürdője, mely a községtől keletre, közvetlenül a Balaton partján feküdt. Szép fekvésénél és gyógyító erejénél fogva Magyarország elsőrendű fürdői közé tartozott. Meglehetősen elterjedt nézet, hogy a Balatonban nem fürödtek az emberek. Erre bizonyítéknak látszott az, hogy a gyógyfürdő árszabásaiban szerepelt a Balaton vízében való fürdés, de csak úgy, hogy a vizet behordták a meleg fürdőbe és felmelegítették. Horváth Pál tihanyi apátnak208 1824. május 28-án, Österrericher Manes JózseP9 ügyében a megyéhez írt levelében egy meggyőző érv olvasható arra nézve, hogy mióta fürdenek a Balatonban: „minekutánna a Balaton tavának szélessen ki terjedő körös körül lévő partyaín egész 1821-k esztendőig még úri személlyek is alkalma- tosbb helyeken szabad ég alatt megförödtek, és sokan a savanyó vízi balatonyi tóobanförödni nem általlanak, a katonai közönséges karnak s a polgári szegénységnek az által éppen jó tétemény nem nyújtatik, ha ezek (a mihez nemis szoktak) rekesztékbe förödni engedtetnek, kik inkább valamint ez előtt a Balatonyban szabad ég és levegő alatt meg tudtak fürödni, úgy azután is legottan bátrabban és örömöstyebb megförödnek.”210 Arról van tehát szó, hogy az emberek fürödtek a Balatonban, ám ezt hivatalos helyeken (különösen az egyház részéről) nem nézték jó szemmel. Ez 1822, az apátság hidegfürdőjének felállítása előtt is így volt, utána pedig az is belejátszott, hogy az e fajta fürdőzés után nem volt bevétel.

A látogatók nemcsak balatoni fürdője miatt keresték fel, melynek erős hullámai s iszaptartalma a tengeri fürdőre emlékeztettek, hanem savanyú vize miatt is, melyet a Ferenc József-forrásból nyertek. Itt sikerrel alkalmazták a savó- és a szőlőgyógymódot.211 Már a 18. század közepén messze földön híres a füredi savanyúvíz. „Füredi Savanyú Víz Báró Kranz által visgáltatott: ez az orvos kút Balaton vizétől nem igen meszsze esik. Eleji. lmo. Erős általható Spiritus. 2do. Vasas ágy, melly az előbenyitőlfeloldoztatott. 3tio. Emésztő föld. 4to. Sok alolhajtó só, melly igen keserű. 5a Kevés sóviz... Ereje. Annak elejiből kinyilatkozik az, hogy ennek a Víznek megerősítő, feloldozó, és megemésztő ereje légyen: a végre használ a gyomornak, és hasnak erőtlenségébenn, harmad vagy negyed napi hi- deglelésekbenn; májnak, lépnek, vesének, anyaméhnek meg szorúlásibann; hypokondriábann, fekete epének, sárgaságnak, s fövény hántásnak nyavalyáibann; hószámnak fennállásábann, vagy rendetlen f oly ásábann. Ez az orvos vízfördőképen is szolgál, és mind azon betegségekbenn, mellybenn lehet inni, fördőképen is használ.”212 így írt erről Garay János:

Ki fakasztá fel a földből E nemes forrás erét,

Mely csodával oly határos Bűvel ontja gyógyvizét?

Fia magától fakadóit fel,

208 Horváth Pál (Szentbékkálla, 1753. február 5. - Tihany, 1832. augusztus 10.): tihanyi apát, tanár. Huszonegy éves korában lépett a Szent Benedek rendbe, 1775-ben tett fogadalmat. A bécsi egyetemen matematikai és bölcseleti tanulmányokat folytatott. 1778- ben Esztergomban pappá szentelték. 1778 és 1785 között tanár, majd helyettes igazgató Komáromban. 1786 és 1802 között lelkész Varsányban, majd 1802-től 1807-ig először tanár, később igazgató a soproni gimnáziumban. 1807-től a Pannonhalmi Főmonostor perjele, 1817 és 1830 között tihanyi apát. 1830 után haláláig visszavonultan élt Tihanyban. Már 1812 nyarán orvosai tanácsára Balatonfüredre jött egészségét helyreállítani. - JALSOVITS 1889,129; VARGA 2014, 87.

209 Österreicher Manes József (Óbuda, 1759. május 17. — Bécs, 1831. december 14.): orvosdoktor, kamarai főorvos, Balatonfüred első fürdőorvosa. Magyarországon az első olyan zsidó vallású orvos volt. aki II. József császár türelmi rendelete folytán 1782-ben megkapta a doktori képesítést. Az elektromos kezelés egyik bevezetője. Ő állította elő a Salmirabilis nativus hungaricus nevű hashajtót, megindította a szódavízgyártást az orvostechnikai intézetben. A türelmi rendelet megjelenése után szigorlatot tehetett, és 1782-ben megkapta a doktori képesítést. Időközben mint kórházi orvos Óbudán működött. Innen meghívták Zalaegerszegre, Zala megye főorvosának, és miután a budai ásványvizekről is írt, 1785. szeptember 12-én füredi fürdőorvossá is kinevezték. Ekkor Balatonfüredre költözött, melynek népszerűségéhez jelentősen hozzájárult. Miután 17 évig működött ott, 1802-ben Bécsbe költözött, hol mint gyakorló orvos dolgozott. Az élelmiszeripari cikkek hamisításának felismerésére készüléket talált fel, melyet Ferenc császárnak is bemutatott, s ezért őt arany tubákos szelencével ajándékozta meg. - SZINNYEIIX. 1903, 278.

2111 idézi: LICHTNECKERT 2007, 89.

211 CSIFFÁRY 2004,19.

212 LA LANGUE, 1783,94-95; idézi: HALÁSZ, 2015, 100.

435