Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)

Balázs Kovács Sándor: „Pöstyénben sok nevezetes esmeretségeket tettem.” A tolnai köznemesség fürdőélete a reformkorban

Károly201, Hunyady Ferencz202, Majthényi203, Andrássy Adél társaságában víg napokat tölték, Misz- lára, majd Pestre utaztam’.'204

Garay János szekszárdi születésű költő 1847-ben verset írt balatoni nyaralásáról205:

Vásár-e ez, vagy búcsúhely,

Hol annyi a népsokaság,

Szép hölgyek, finom úri nép,

És életvidám ifiúság.

Nincs itt vásár, nincs itt búcsú E tarka néptömeg között!

S mégis vásár, mégis búcsú,

Mi itt szemedbe ütközött!

E gyógyforrás a búcsúhely,

Mely bűv erővel fakad itt,

S dúsnak, szegénynek egyaránt Juttatja bő áldásait.

Garay János (1812-1853) szerette Füredet, lelkesen dicsérte a gyógyforrást, s az élénk társadalmi életet, 1847-ben járt Balatonfüreden, ahol élményeinek egész versciklust szentelt „Balatoni kagylók” címmel, a kiadvány címlapján a badacsonyi hegy és a Kisfaludy gőzös díszük. Az „Útiképek” keretében füredi látogatásáról e sorokban emlékezett meg: „A Horváth ház mellől egy csinos sétahelyre érkezés, melynek közepette oszlopokon nyugvó fedélzet alatt a híres savanyúvíz forr ki. Mily élénk ez a füredi élet. Mily változatosság. Mennyi ember sürr-forr itt együvé! Itt egy csinoska unokahúg, ki honn nagynénje leczkézzéseit megunván, az egészségi kút ürügye alatt itt jövend össze hadnagyával; ott egy mindennapi henye úrfi, ki megunta pamlagon az örökös ásítást, amott egy tudós, ki asztala mellett görbüvé ülte magát, s most egyenesedni kíván; emitt egy fiatal özvegyke, ki a világgal tudatni akarja, hogy férje már meghalt, s ki tudná előszámlálni mindnyáját! S ezek között a korsókkal és palaczkokkal felfegyverzett füredi és szomszédos falusi pór, kik az istenitalt szemérmes tekintettel nyújtják a szomjas utazóknak’.’206 A kegyelet később a Balaton Egylet buzgalmából állandó emléket emelt a vidéken a költő itt tartózkodásának megörökítésére a „Garay-kunyhó”-ban.207

201 zichi és vásonkői gróf Zichy Károly (Pozsony, 1785. október 11. - Ciffer, 1876. június 1. ): Császári királyi kamarás, Vas megye adminisztrátora volt 1842-ig, a cifferi, lóki, kelecsényi és straszlói uradalmak birtokosa. 1807-ben feleségül vette gróf Batthyány Antónia csillagkeresztes hölgyet, 1825-ben, halála után pedig gróf Apponyi Franciskát. - NAGY XII. 1865, 391; GUDENUS IV. 1998, 360.

202 kiskeresztyéni, kéthelyi gróf Hunyady Ferenc (1804. szeptember 17. - 1882. december 23.): császári királyi kamarás. Felesége vásonkői gróf Zichy Júlia (1808-1875) csillagkeresztes hölgy, öt gyermekük született. Somogyi birtokosok voltak. - NAGY V. 1859,192- 199. - A Hunyady család Somogy megyei nemesi család. Első ismert őse Hunyadi Nagy András, aki 1607-ben nyert címeres levelet Rudolftól. Felesége Viszocsányi Erzsébet volt, fiúk, Ferenc, a grófi ág őse (1658-1690). Felesége Varsányi Erzsébet, fiuk András Bars megye alispánja (1709), alnádor. Feleségétől, Háncsok Judittól idősebb fia, József, 1726-ban már birtokosa a korábban a Harach grófok kezén lévő kéthelyi (ekkor 16 községből és 25 pusztából álló) uradalomnak. Gyermektelenül halt meg, öccse, Antal örökölt utána, 1745-ben kapta a kéthelyi előnevet, 1755-ben pedig a bárói rangot. Felesége, Matyasovszky Borbála, gyermekük: János, ki 1792-ben magyar, 1797-ben birodalmi grófi rangot kapott. Felesége, gróf Pálffy Mária Franciska, fiaik: József és Ferenc. József (1801-1869) felesége Lichtenstein Henriette hercegnő, fiuk László. Másik fiuk, Ferenc (1804-1882). felesége gróf Zichy Julianna, fiuk, László, Kálmán és Julianna, Obrenovics Mihály szerb fejedelem özvegye, utóbb Arenberg Károly herceg neje. - CSÁNKI é. n. 618.

203 kesselőkői báró és nemes Majthényi család: Régi törzsökös magyar család, mely több megyébe elszármazott. Majthényi András, aki mint nyugalmazott császári királyi kapitány 1850-ben halt meg. Antal és László császári királyi kamarások, akik 1838-ban bárók, és akik az 1848 előtti időben a politikai pályán fényes karriert csináltak. Antal már 1844-ben mint liptói főispán, László pedig mint barsi főispán az országgyűlés felső tábláján jó szónokokként tűntek ki. Majthényi August 1836-ban Pest megyében alügyész, 1845-től főszolgabíró. Id. Majthényi Flórián Nyitrában 1844-ben főúti igazgató, Tádé ugyanott 1845-ben nemesi pénztárnok. Alajos 1839-ben Bars megyében főadószedő, 1844-ben alispán volt. - NAGY VII. 1860, 256-266.

204 CSAPÓ é. n. 28.

205 GARAY II. 1886,106.

206 idézi: BODROSSY 2013, 473.

207 GARAY II. 1886,464-465; JALSOVICS 1883; LOVAS 2004, 33.

434