Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)

Balázs Kovács Sándor: „Pöstyénben sok nevezetes esmeretségeket tettem.” A tolnai köznemesség fürdőélete a reformkorban

„Ha azonban sorsunk nem fordul, hát Junius végén vagy Julius elejénfördöbe megyünk, alkalmasint Ischlben, talán két holnapra egész ház népünkéi’.’- írta Csapó Ida apjának Bécsből.77

Gräfenberg

Gräfenberg Sziléziában Vinzenz Priessnitz által 1826-ban kidolgozott hidegvizes kúra révén vált híressé.78 Priessznitz egyszerű sziléziai parasztgazda volt, aki 1831-ben hivatalos működési engedélyt kapott, és Gráfenbergben alakította ki a vízgyógyászatnak elnevezett eljárást. A zuhanykezelést 1826-ban vezette be, addig a gyógykezelés kizárólag hideg vizes borogatásból és vizes borogatásból, valamint vizes lemosásból állt. Később a zuhanyon kívül részfürdők (ülő-, fej-, láb-, szemfürdők), izzasztó gyöngyözések is szerepeltek a terápiában. Szigorú napi rendje volt kúrájának:

1. Hajnali négy órakor ébresztő.

2. A betegeket gyapjútakarókba csomagolták, hogy jól kiizzadják magukat.

3. Fél - egyórányi izzadás után hideg kádfürdő következett: Priessnitz utasítása így hangzott: „ Addigfürödjetek, izzadjatok és igyatok, amíg az kellemes érzéssel jár, egy másodperccel sem tovább’.’ Általában 6-8 percig tartott a hidegvizes kádfürdő.

4. A fürdő után erőteljes ledörzsölés és séta következett az átmelegedés végett.

5. Kilenc órakor közös reggeli: vaj és feketekenyér.

6. Reggeli után a beteg a félórányi járóföldre lévő zuhanyhoz sétált. A zuhanyozás 2-5 percig tartott.

7. Az ezt követő ebéd alatt Priessnitz a betegek minden kérdésére készségesen válaszolt. A húst, a szeszesitalt, a kávét és a fekete teát száműzte az étrendből.

8. A délután részfürdőkkel, vizes ruhában tett hosszabb sétákkal telt el.

9. A vacsorát este 7 órakor fogyasztották, amely ugyanolyan egyszerű volt, mint a reggeli.

10. Vacsora után szavalatok, közös éneklés és zenélések zárták a napot.

11. Este kilenc órakor feküdtek le. A betegek kis faházakban laktak, és szalmazsákokon aludtak. A betegszobák berendezése igen egyszerű volt.

Ekkor a morva-sziléziai kis fürdőváros, Gräfenberg (ma Lázni Jesenik) fürdőjét sokan látogatták. A betegek között elsősorban Európa nemességének, katonai- és hivatalnokrétegének tehetősebb képviselőit találjuk. Az arisztokrácia, a grófok és bárók jelenléte olyannyira meghatározó volt a kezdeti időkben, hogy Gräfenberget sokszor „a grófok világaként” emlegették. A gyógyfürdő rendkívül népszerű volt a magyar nemesség és polgárság körében is. A magyar vendégek száma több százra rúgott ezekben az években, ami tekintettel a távolságra és a korabeli utazási körülményekre, igen tekintélyes szám. Ebben az időben a Priessnitz gyógyintézetét látogató magyarok aránya megközelítette a teljes vendégszám tizedét.79 Ez az arány nagyjából megegyezik a nyugat-csehországi nagy fürdők (például Karlsbad) magyar látogatottságával, ami Gräfenberg méreteit, kiépültségét, megközelíthetőségét tekintve igen jelentős arány.

Egyre növekvő számú tisztelői között Wesselényi Miklós báró és Vörösmarty Mihály a legismertebb magyar, de itt időzött, gyógyulást keresve Csapó Dániel arisztokrata barátja80, gróf Andrássy

77 MNL TML Csapó család iratai - Csapó Ida levele apjához Becs, 1834-1836. 38. doboz, 36. pali.

78 A vízkúra nem 19. századi találmány, gyökerei egészen az ókorig nyúlnak vissza. Priessnitz módszere mégis újdonságként hatott a kortársak körében és nagy tömegeket vonzott Gräfenbergbe. Gyógymódjának sikere többek között egyszerűségében rejlett, elképzelése szerint a betegséget a rossz nedvek okozzák, amelyeket az egészséges szervezet könnyen ki tud lökni magából. A szervezet harmonikus állapotát volt hivatva visszaállítani az organizmust mint egészet igénybe vevő vízkúra. Ehhez Priessnitz a vizet mind külsőleg (zuhanyok, lemosások, ülőfürdők, priznic, izzasztás, stb.), mind belsőleg (ivókúra, beöntések) alkalmazta, az eredményesség fokozására, aktív mozgást, és diétát írt elő.) - CSOMA 2002, 78.

79 CSOMA 2002, 79.

80 Csapó Ida írta apjának: „Gróf Andrássy szívess látogatásán igen megörültem, ő fiúi tisztelettel beszély Csapó Barátjárul - és én szinte szerettem azért!” MNL TML Csapó család iratai - Csapó Ida levele apjához, Bécs, 1835. december 8. 38. doboz, 36. pali. - csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy György (Kassa, 1797. február 5. - Bécs, 1872. december 17.): országbíró. - A MTA tagja, másodelnöke (1850-55). Az állattenyésztő egyesület titkára (1830-36), másodelnöke (1840-45); az OMGE, a tiszai vaspályatársaság és a Felsőmagyarországi Vasúti Társaság (1863-tól) elnöke. Valóságos belső titkos tanácsos, főpohárnokmester. - Gr.

418