Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)
Balázs Kovács Sándor: „Pöstyénben sok nevezetes esmeretségeket tettem.” A tolnai köznemesség fürdőélete a reformkorban
György is.81 A gräfenbergi hideg gyógyintézet jelentősége azonban az alapító 1851-ben bekövetkezett halála után elhalványult. A vízgyógyászat témaköréből 1832-től az egyetlen magyarországi orvosi egyetemen nyolcán készítettek értekezést. Közülük Bene Ferenc pesti egyetemi tanár82 volt, aki a fürdőgyógyászati módszerek meghonosításáért sokat tett. Nagy tekintélynek örvendett, hiszen pályája elején 1801-ben már Magyarországon is bevezette az Angliában 1798-ban kikísérletezett himlőoltást.83 A Gräfenbergbe utazás körülményeit ecsetelte levelében Kápolnay Imre: „Mi mint Ferkónakgyógyulását kívánók, de testvérem ki egyetlen kintsit csak Graefenbergbe remélji feltalálhatni. Csak ugyan megindulánk múlt hó s pedig 21én Kápolnáról Tolnáig hol három nap várván a gőzösre s csak 24én jutánk a hajóba vagy regvei 11 óra tájba, az itt fel talált társaságba csak hamar az az más nap délre Pestre érkezénk, az idő még eddig jó szolgálván. Pesten még egyszer ostromiám Ferkót az eránt, hogy az ott lévő orvosokkal közölné baját leginkább a tekintetből, hogy nyavalyája alkalmaztható e a hideg vízre vagy sem? de nem hajlott semmire. - Evvel a megtudandókat s veendőket elvégezvén, s ezek után harmadnap regvei 6 orakkor Nádor gőzösre ülénk; e helyen szinte kellemes társaságra akadánk mely annál mulatóbb volt különféle nemzetekbeli többnyire kereskedők lévén a külön nyelveket, szokásokat, tulajdonokat s indulatokat egybe hasonlíthattuk, az azokat vizsga szemel tekintő idegen; más nap délre csakugyan Posonyig értünk még ugyan kevés eszközléssel, de hideg idővel - e nap szűnt tartott gőzösünk s csak más nap regvei 5 orakkor indulónk Pécsnek, hová az nap délután vagy 4 után érénk meg, a gözös nem megy ugyan Bécsig, hanem attól vagy másfél órányira ki teszi az embert födeles fuvarossok várják a hajót; az utassokatt minden tiltott portékától megtisztogatván tüstént halladhat a városba, mi is e szerint cselekedvén, de szerencsétlenségünkre reá következett a Bécsi vásár, sok lévén az idegen csak alig a sok keresés után kaphatánk a Leopold városba a Koronánál egy szobatskat - tehát nem csak Pesten esik hasonló eset. - Mi a leg nagyobb örömünkre még a gőzösön találkozónk egy Torontói vgyei honfival, kinek atja szinte Graefenberg vala, evvel édes örömest csatlakozva mégBécsbe a szállást megosztottuk. E roppant városba s embertömegbe először jelenvén meg, azt se tudám két nap alatt mit nézzek. De háza ebbe is mintegy a szerencse szolgált, mert a mellett hogy a nevezetessebb épületeket igaz nagyon hogy többnyire csak kívülről megtekénthettem, még az első Májusi ünnepet is láthattva t. i. az utcák teli lévén mindenféle krajczáros mesterekkel, kiknek ügyetlenségök is úgy látzot hogy a város alnépétfölötte mulatták, de többet ért ennél délután a nagy Carossel, hol vagy 2000 kotsi, számtalan lovas s anyi ezernyi ember járt fel s alá. - Másodi- kánpedig Graefenbergnek indulónk, hová is ötödnap délután meg is érkezénk. Prisnitz Ferkó látására s előadására tüstént ötöt felveendőnek nyilatkoztatta, lévén már hasonló, de gyógyulást is találó Széchenyi István reformprogramjának lelkes híve és támogatója volt. Fontos szerepet játszott a mezőgazdaság fejlesztésére indított mozgalomban. 1825-ben az MTA megalapításához 10 500 forinttal járult hozzá. 1836-37-ben Széchenyi Istvánnal együtt Angliában járt, ahol a Pest-Budára tervezett Lánchíd megépítését is előkészítették. 1838-44-ben Gömör-Kishont, 1842-48-ban Sáros megye főispánja, 1846-tól a Konzervatív Párt egyik vezéralakja. A szabadságharc leverése (1849) után minden figyelmét a gazdaság fejlesztésének szentelte. Jelentős eredményeket ért el a magyarországi vasúthálózat fejlesztésében. Több vasgyár tulajdonosa. 1863- 65-ben országbíró volt, de tényleges politikai hatalommal nem rendelkezett. - MARKÓ I. 2001,133; PÁLMÁNYI. 2011,179-180. 81 MNL TML Csapó család iratai - gróf Andrássy György levele Csapó Dánielhez Hosszúrét, 1841. jan. 8. - „Hetfén vagy kedden Pestnek Gräfenbergbe indulok..” 82 Bene Ferenc (Mindszent, 1775. októberl2. - Pest, 1858. július 2.) orvos. - A bécsi orvosegylet, a bádeni tudós társaság, a párizsi etnológiai társulat levelező tagja. Orvosi tanulmányait 1794-1798 között, Bécsben és Pesten végezte, oklevelet az utóbbi egyetemen szerzett. 1799-től a pesti egyetemen az elméleti orvostan, egyúttal 1800-01-ben a bonctan előadója, 1803-tól az elméleti orvostan és állatorvostan nyilvános rendes tanára, egyúttal 1803-28-ban a himlőoltást is tanította az egyetemen. 1807-09-ben az orvostudományi kar dékánja, 1809-10-ben az egyetem rektora. 1806-tól a városi kórház (Rókus) igazgatója és városi főorvos. 1809-ben a katonakórházban ingyen szolgálatot teljesített és súlyos tífuszt kapott. 1813-tól a pesti egyetemen a kór- és gyógytan helyettes, majd rendes tanára is. 1841-ben hurutos betegsége miatt lemondott tanszékéről. 1840-től az orvosi és sebészeti tanulmányok igazgatója; 1840-ben indítványára jött létre a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlése. 1841-ben Bugát Pállal megalapította a Magyar Természettudományi Társulatot. Nevéhez fűződik a himlő elleni oltás bevezetése Magyarországon. 1801. augusztus 27- én a Carro bécsi orvostól kapott oltóanyaggal végezte első pesti oltásait. Az 1848-49-i szabadságharcban nem vett részt. Halála előtt 2000 arany alapítványt tett, hogy arra érdemes magyar ifjakat, pályakezdő orvosokat európai tanulmányutakra küldjenek. Leghíresebb tankönyvét Európa számos egyetemén használták, Oroszországban is kötelező egyetemi tankönyvvé nyilvánították. - MARKÓ I. 2001,610-611. 83 WIRTH 2011,48-49. 419
