Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)

Balázs Kovács Sándor: „Pöstyénben sok nevezetes esmeretségeket tettem.” A tolnai köznemesség fürdőélete a reformkorban

Csapó Ida férje, nemeskéri Kiss Pál54 is kipróbálta betegségére a karlsbadi kezeléseket.55 Karls- badból írta apósának 1826. július 24-én: „Az orvosok minnyájan biztatnak, hogy mint színem egéssé- gessebb, mint a gyomrom a vég élés után jobb lészen. Számtalan fel írásokat találni, a mellyek szerint a Carsbadi víz a leg sullyosabb betegeket egészlen meggyógyította. Talán nem olly csuda dolog lenne az én bajaimon könnyebbíteni...Itt minden nemzetségbeliekre találtam. A Hazafiak közül Keglevits Sándor s László56, de ez másod napra el-ment Keltz Referendarius57 valami Báró Vétsey Pál Zemp- lénbűl58. - Kövér volt fő Hadgy. Nagy Váradrul, - s Bogdanovits59 kapitány a Bánátbul. Uram Atyám ösmerőssei közül Báró Schellt találtam itten, ki is különössen tisztelteti mind Uram Atyámat mint a Kedves Mamát a küldött bort pedig még egyszer köszöni. - A Hertzegek száma olly nagy, hogy egy kisebb fördöt magok meg tölthetnének. Itt vagyon tudni illik: a Hertzeg Koburg60 a Vallisi Hertzegnének volt Ura. - A Vürtenbergi Hertzegf1 - a csoda tévő Hohenlohe Hertzef’2, Vindischgrátz63 64, Schvartz- enbergfi, Löwenstein65, Lichtenstein66, Kohan Famíliák, több muszka s lengyel Hertzegek, a Senator Tatitseff. Cantecuzeno s Gyika Moldvai Hertzegek, több követek, s sok Grófok, s jeles személyek. Ezek minden estve öszve jönnek s minden idegennek szabad a Casinóba be menni, a mit én ha 10 minu- tára is meg szoktam tenni. A vidék itten gyönyörű, - a planétások szorgalommal vannak téve, s a

54 nemeskéri Kiss Pál, (Miszla, 1799. márciusiMiszla, 1863. október 21.) A fiumei szabad kikötő, Fiume város és a Magyar Tengermellék kormányzója, Fiume és Buccari szabad kir. városok és kikötők polgári kapitánya és katonai parancsnoka, 1839/40., 1843/44.: az országgyűlések jelen lévő, 1847/48. országgyűlés távol lévő főrendi tagja, császári királyi kamarás és tanácsos, a szardíniái Móric- és Lázár-rend vitéze. Neje Csapó Ida csillagkeresztes hölgy. Gyermektelen. Birtokai: Miszla, Bikád puszta 7700 m. hold, paksi és bölcskei közbirtokosságok 2800 m. hold. 1813/14.1. évfolyamos bölcsész, 1816/17.: jogász a pozsonyi királyi akadémián, gyakorlaton volt Tolna megyénél, 1818.1. 14. Jurátus lett a pesti királyi táblán, Halácsy László ítélőmester oldalán. 1818-ban a Tudományos Gyűjtemény előfizetője. 1818. május 5-i tisztújításon becsületbeli esküdtté nevezték ki. 1834.: a bécsi magyar királyi Udvari Kancellária titkára, Somogy megye táblabírája, 1835. március 21. ugyanott valóságos tanácsos lett. 1837. augusztus 5.: Fiumében ünnepélyesen fogadták és augusztus 8-11.: beiktatták kormányzói méltóságába. 1846. november 14.: a konzervatív párt alapító gyűlésének résztvevője. 1846: Császári királyi aranykulcsos valóságos belső titkos tanácsos, Az 1848-as forradalom kitörése után elhagyta fiumei kormányzói állását és hazatérve Miszlán és Tengelicen gazdálkodott. - PÁLMÁNY 2011, 260; GLÓSZ 1991, 58., 67-68., 85., 91-92.

55 MNL TML Csapó család iratai - nemeskéri Kiss Pál levele Csapó Dánielhez Karlsbad 1826. július 24. 39. doboz 37. pali.

56 buzini gróf Keglevits család: Régi magyar család, akiknek elődei Horvátországból, ahol Buzint - a család előnevét adó várat birtokolták - szakadtak Magyarországra, és főleg a katonai pályán helyezkedtek el. - NAGY VI. 1860,151-160.

57 Keltz Ádám 1787-ben a magyar királyi helytartótanácsnál titkár, 1810-ben egyszersmind császári királyi tanácsos, 1820-ban már helytartótanácsi tanácsos, 1825-ben kancelláriai referendárius. - NAGY VI. 1860, 162-163.

58 Báró Vétsey Pál (1788-1861) Zemplén megyei ellenzéki politikus, Kossuth Lajos pártfogója, Bodrogszerdahelyen az ő jogtanácsosa volt Kossuth 1824-ben, majd az ő képviseletében (távollévők követeként) vett részt 1832-ben a pozsonyi országgyűlésen, ahol az Országgyűlési Tudósításokat elindította. Általában ő is Balatonfüreden nyaralt, a panaszkönyvben az övé az utolsó bejegyzés. - NAGY XII. 1865,109-115.

59 Bogdanovich: katonatiszt. - Széchenyi 1978. 1433.

60 Herceg Koburg: A Szász-Coburg-Gotha család, a Wettin ház oldalága. A dinasztia tagjai a 19. században megszerezték számos európai ország trónját, így I. Lipót leszármazottai Belgium uralkodói lettek, a dinasztia másik ágában pedig Albert herceg leszármazottai az Egyesült Királyság és a csatolt nemzetközösségi területek uralkodói. E családból került ki Bulgária cárja is. 1826-ban a család egyik ága a magyarországi Koháry család örökébe lépett házasság révén. Egyike a legvirágzóbb fejedelmi herceg családoknak. - NAGY III. 1858, 40-41.

61 Alexander württembergi hercegről (1804-1885) Lajos Frigyes herceg és Henriette hercegnő fiáról van szó. - Széchenyi 1978.1423.

62 Herceg Hohenlohe: német grófi, 1800 óta hercegi nemzetség. A nemzetség Eberhard frank herceget tartja ősatyjának, I. Konrád kortársát. - PALLAS IX. 1895, 282-284.; GUDENUS 1.1990. 547-552.

63 Herceg Windischgratz: régi német nemesi, utóbb grófi és hercegi család, mely Gratz stíriai városról kapta nevét. - NAGY XII. 1865, 199-200.

64 Herceg Schwartzenberg: régi frank nemes, majd hercegi család, melyet eredetileg Seinshein-nak hívtak. A magyar rendek honfi- usították a családot. Birtokaik zöme Csehországban volt. - PALLAS XIV. 1897, 999-1000.

65 Herceg Löwenstein: német hercegi család, melynek ősi vára Württembergben, a Neckar mentén, Weinsberg mellett emelkedett. A család 1283-ig vezeti vissza nemzedékrendjét és Habsburg Rudolf egyik természetes fiától származtatja magát. Lajos gróf a grófságot 1441-ben Fülöp, pfalzi választó-fejedelemnek adta el, aki azt scharfenecki Lajosnak (I. Frigyes pfalzi gróf fiának) adományozta. Az ő unokája, II. Lajos, Stolberg Anna grófnő kezével Wertheim és Rochefort uradalmakat nyerte. Két fiával két ág alakult ki. Az idősebb evangélikus ág 1812-ben hercegi rangra emelkedett. Az ifjabb római katolikus ág 1711-ben lett herceg. - PALLAS XI. 1895. 699.

66 Herceg Liechtenstein: osztrák és német birodalmi hercegi család, melynek ősi vára Müdling mellett, a Bécsi-erdő szélén ma is áll. A család 1400-ban vette meg a feldsbergi uradalmat Morvaországban, 1608-ban nyerte el a német birodalmi hercegi címet, mint Liechtenstein és Nikolsburg ura, 1613-ban kapta a troppaui, 1623-ban a jagerndorfi hercegi címet, 1623-ban a császár az elsőszülött jog szerinti örökösödési rendet erősítette meg; 1699-ben megszerezték a vaduzi birtokot (Vorarlberg és Svájc határán) és e birtok 1719. január 23-án közvetlen birodalmi hercegség rangjára emelkedett, melynek első fejedelme I. Emanuel herceg lett (1700-1771). Emánuel két fiától származik a két ág. Az idősebb ág, vagyis az uralkodó ág két mellék ágra oszlik. Az ifjabb ág a kro- maui uradalmat bírta. A török kiűzése után Magyarországon is honfiusították őket. - PALLAS XI. 1895, 505-507.

416