Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)
Balázs Kovács Sándor: „Pöstyénben sok nevezetes esmeretségeket tettem.” A tolnai köznemesség fürdőélete a reformkorban
orvosok hideg-meleg váltott vizes zuhanyozást és személyre szabott diétát rendeltek el a kúra hatásainak növelésére. Gazdag európai és amerikai utazók számára megjelentek az európai gyógyüdülőkről szóló könyvek, részletesen leírták minden üdülőhely gyógyhatását és társadalmi élvezetét. Az európai gyógyfürdők hasonló kúraajánlatokkal álltak elő, mindegyikben volt azonban valami egyediség is. A század európai fürdőzési szokásait remekül mutatja a karlsbadi időbeosztás. A vendégek reggel hatkor keltek, és egy zenekar szerenádja mellett itták a vizet. Ezután egy könnyű reggeli, fürdőzés, majd ebéd következett. Az itteni orvosok általában csak egyféle ételt engedtek a pácienseknek egy-egy étkezés alkalmával. A délután városnézéssel vagy hangversennyel telt el. Az esti étkezést színházi előadások követték. A nap este kilenc óra körül ért véget, amikor a vendégek aludni tértek szállásaikra. Egy-egy kúra egy hónapig tartott ebben az időbeosztásban, majd a vendégek hazatértek, hogy egy esztendő múlva jöjjenek újra. A többi kortárs fürdőgyakorlat ehhez hasonló volt. A Habsburg Birodalom keretébe ágyazódó, és 1867-től kezdve relatíve jó pozícióba kerülő Magyarország jövedelemtermelő teljesítménye messze elmaradt Ausztriáétól. Ebből következően olyan masszív, jelentős kereslettel és vásárlási kapacitással bíró módos polgári középréteg, mint Nyugaton, nem alakulhatott ki. Nem véletlen, hogy országunkban a fenti folyamatok csak visszafogottabban, kisebb volumenben mehettek végbe. Ausztriában (benne Csehországgal) időben előbb és méretben jóval nagyobb fürdőrendszer alakult ki, mint Magyarországon. Karlsbad11, Bad Ischl12, Marienbad13, Baden bei Wien14, Bad Gastein15 s a többi a Monarchia és a Német Császárság elitjei11 Karlsbad (ma Karlory Vary): Csehország északi részén található. Itt folyik bele a meleg vizű Teplá folyó az Eger folyóba. Tengerszint feletti magassága 400 m. Három hegység veszi körül: az Érchegység, a Császár-erdő és a Duppau-hegység. Minden oldalról erdők védik, a város 36 %-át erdők, parkok teszik ki. Promenádjainak, sétálóutcáinak hosszúsága eléri a 130 km-t. IV. Károly német-római császárról nevezték el, aki a várost alapította az 1370-es években. 1508-ban Európa első gyógyhelye lett. A 30 éves háború idején épült ki, a 18. században vált híres európai fürdőhellyé. 13 nagyobb és 300 kisebb gyógyvíz-forrása van. A 73 Celsius fokos glaubersós hőforrások adják a hashajtó szerként használatos karlsbadi sót. Több mint 60 ásványi forrással rendelkezik, ebből tizenkettőt használnak gyógyító célokra. Az egyes források hőmérséklete 34-73 Celsius fok között alakul, ivó-, fürdő-, speciális gyógykúrákra használják ma is. Számos ásványvizes forrása közül a hideg (12,5 Celsius fok) és a vasas forrás (8,5 Celsius fok) vizét csak isszák, ellenben a meleg forrásokat (40-72,5 Celsius fok) fürdésre használják. A legrégibb az úgynevezett Sprudel (72,5 Celsius fok), mely 1.298 szénsavas, 2.405 kénsavas nátriumon kívül még némi szénsavas magnéziumot és szabad szénsavat is tartalmaz. A karlsbadi víz használata főleg emésztési zavarokban, a cukorbetegségben és a túlságos kövérség ellen ajánlatos. A meleg fürdőkön kívül még iszapfürdők is vannak csúzos bántalmak ellen. A karlsbadi só, melyet a gyógyforrásokból kristályokban, vagy por alakjában állítanak elő, a víz ásványi alkatrészeit tartalmazza és kereskedelembe kerül. - PALLAS X. 1895,170. 12 Bad Ischl Salzburg tartomány határán, Felső-Ausztria déli részén Salzkammergut központjában 468 méter magasan fekszik alpesi környezetben. Jelentőségét szép fekvésének és 1822 óta ismert fürdőinek (sós-, iszap-, kén-, fenyő, sós-gőzfürdőinek és hidegvíz-gyógyintézeteinek) köszönheti; gyorsan emelkedett 1856 óta, amikor Ferenc József nyaralóhelyévé tette. Azóta gyönyörű parkjai vannak. - PALLAS IX. 1895, 708. 13 Marienbad város és ismert fürdő Csehországban, 628 méter magasban, a Kaiserwald délnyugati lejtőjén, vasút mellett, bizánci stílusban épített nagy katolikus templommal, imaházakkal, városházával, olvasó- és játszótermekkel, színházzal, fürdőintézetekkel, katonai gyógyintézetekkel. A déli nyílt részt kivéve, az egész helységet fenyvesekkel benőtt hegyek övezik, amelyekben szép séták tehetőek és amelyek lábánál szép villák épültek. Marienbad forrásvizei a hideg aikalikus glaubersós vizek csoportjába tartoznak, amennyiben mindegyik tartalmaz kénsavas nátriumot, de kettő jelentékenyebb vastartalmánál fogva inkább a vasas, egy pedig az egyszerű savanyúvizek közé sorolható. Glaubersós forrásai a Ferdinands-, Kreuzbrunnen és a jóval gyengébb Waldquelle. A források hatásukat tekintve megegyeznek a karlsbadiakkal és a gyomor- és bélmozgások elősegítésével, a hurutos gyomornyák oldásával kiválóan idült gyomor- és hátbántalmaknál, májbajoknál, elhízásnál tesznek jó szolgálatot. Marienbad környékének lakói már a 18. században sikeresen használták az ásványvízforrásokat. Szélesebb körben csak a 19. században ismertette meg Nehr orvos. 1818- ban lett fürdővé és 1868-ban várossá. - PALLAS XII. 1896, 339. 14 Baden bei Wien Bécstől 26 km-re a Bécsi-erdőben napsütéses termálrégióban található, az osztrák Alsó-Ausztria szövetségi tartomány Baden járásának székhelye. Bécs déli elővárosa és a kaszinójáról, gyógyvizéről ismert. A Habsburg Birodalom egyik hangulatos fürdőhelye, itt található Európa legnagyobb földalatti tava. 1804 és 1834 között a Habsburg császári család üdülőhelye, Ferenc császár és udvartartása minden nyarat itt töltött. Az 1812-es nagy tűzvész után a várost átépítették. 1842. május 5-én megnyílt az osztrák vasút vonalának első szakasza, egyben vasútállomás létesült a városban. Fejlődésének alapját a forró kénes források adták. A legrégebbi kénforrása a Casino épülete alatt található. Vizei a legtöbb ként tartalmazzák Ausztriában. A termál mellett kedvezőek a település légköri viszonyai és tiszta levegője. A városképet a biedermeier stílus uralja. Összesen 13 híres (27-36 Celsius fokú) gyógyforrással rendelkezik a Schwechat völgy mindkét oldalán. A főforrás (Römerquelle vagy Ursprug) a Kálvária hegy lábánál dolomitmész-sziklákban van, 45 lépés hosszú zárt folyosó vezet a tágas barlangba, ahol a karvastagságú vízsugár hat méter mély üstből szökik fel; naponként 8700 hektoliter kénes vizet szolgáltat. Ezt főképpen fürdésre használják közös fürdőkben; vannak azonban kádfürdők és úszófürdők is. - PALLAS II. 1893,446. 15 Bad Gastein, falu és híres fürdőhely Ausztriában, 4 kilométerre Böckstein alatt a Graukogel lejtőjén, a gasteini Ache partján, 990- 1056 méter magasban. A források szám szerint 18, amelyek közül nyolcat használnak fürdésre, 25,8-49,6 fokúak, s nagyon csekély mennyiségű szilárd anyagot foglalnak magukba. Jórészt Ferenc József császár és király tulajdonában voltak. A Graukogel keleti 406
