Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)
Gaál Zsuzsanna: Egy perc margójára. Törvényes és természetes gyerekek a Bezerédj családban
A Ferenczy gyerekeknek tett donátió nagyobb részét viszont pénzben fizették meg a testvérek, Ignácz, 57a legidősebb kölcsönözte az összeget a többi érintettnek azzal a megkötéssel, hogy azt majd a közös jövedelemből törlesztik évi 6%-os kamat megfizetése mellett.58 A Ferenczy árvák támogatása tehát azonnali kiadással járó terhet jelentett a Bezerédj testvérek számára, amelynek forrását persze messze biztosította az anyjuk által éppen átadott vagyon. S a szerződésnek volt még egy pontja, nevezetesen a zárórendelkezés, ami megkönnyítette számukra annak elfogadását „Mi is néhai Bezerédj Katalintul származott gyermekek úgy mint én Ferenczy Sofia Ar gay Mihály úr hites társa és Ferenczy István mint kegyes öreg Asszony Anyánknak mind pedig bátyánk Urainknak és Nénéínk Asszonyainknak sorsunkról való szives gondoskodásaikat, hozzánk való kegyességeket, és jó akaratyókat hálodatosággal, és köszönettel megismervén, mind ezen jövendőbeli sorssunk eránt tett intézkedéseket elfogadván, minden egyéb akár titulo successiónis, melly minket a’ nélkül sem illethetne, akár pedig más titulus alatt fennálandó praetensioknak mind magunk mind pedig maradékjainknak nevében végképpen ellene mondunk’.’59 Vagyis a Ferenczy testvérek ezzel a nyilatkozattal véglegesen lemondtak minden további Gindly-Bezerédj vagyont érintő igényükről. Bezerédj István életrajzírói, Bodnár István és Gárdonyi Albert úgy jellemzik Gindly Zsófiát, mint aki „fiatalabb éveiben energikus, kemény, katonás asszony volt, nagy rendet tartott a gazdaságában, erélyesen megszámoltatta nemcsak tisztjeit, de tulajdon fiait is’.’ Öregkorára viszont megváltozott, könnyen befolyásolhatóvá és túlzottan engedékennyé vált, elsősorban árván maradt unokái iránt.60 Az 1810-es években kötött két családi egyezség, de különösen az előbb részletezett, azt mutatják, hogy Gindly Zsófia unokái anyagi érdekeit a gyermekei elé helyezte. 1812-ben Bezerédj Antal halála után elfogadta, illetve gyermekeivel is elfogadtatta fia végrendeletét, (4. számú melléklet) aki vagyonát a házasságon kívül született két gyermekére hagyta. Jog szerint a hagyaték - nem lévén törvényes leszármazott -visszaháramlás címén Gindly Zsófiát illette volna, utána pedig a gyermekeit. A család elfogadta Bezerédj Antalnak azt a kérését is, hogy gyermekei a nevét viselhessék, igaz, csak „a Bezerédj Famíliának vagy Jussainak legkisebb sértődése s praejudiciuma nélkül’.’61 Másként fogalmazva Bezerédj Antal osztályos része nem a gyermekeire, hanem testvéreire, illetve azok törvényes leszármazóira szállhat. A Bezerédj- és a Ferenczy árvák sorsát rendező két családi egyezséget összehasonlítva számos hasonlóságot fedezhetünk fel. Egyik közös jellemzőjük, hogy mindkettő rögzítette a törvénytelen születés tényét, egyúttal törekedett viszont arra, hogy az árvák ellátásáról a család valamilyen formában gondoskodjon. Hasonló elem az is, hogy noha kizárták őket az ősi javakból, de a szerze- ményiekből a fiúgyermekeket kisebb birtokhoz juttatták. Ezen a ponton viszont már lényeges különbség mutatkozik a két egyezség között. Bezerédj János és Károly a Győr határában levő, kisebb birtokhoz csak abban az esetben jutott volna, ha Gindly Zsófia gyermekeinek magva szakad. Ferenczy István ezzel szemben ajándékozás révén minden további feltétel nélkül kapta meg a fent már említett, az előbbinél méretében is tekintélyesebb, Zala megyei birtokot. A két megállapodás közötti leglényegesebb különbség azonban abban mérhető, hogy a Ferenczy árvák donátió formájában gyakorlatilag megkapták anyjuk után járó osztályrészüket. Erre utal Bezerédj Ignácnak az egyezség megkötése után anyjához írt levele, amiben felveti, hogy osztály esetén a meglevő hat 57 A testvérek közül Ignácz számított a legtehetősebbnek. Apjához hasonlóan nagy ívű jogi karriert futott be, hétszemélynöki kinevezést nyerve. Később elhagyva a Hétszemélyes Táblát az Esterházy család javainak teljhatalmú kormányzója lett, hű szolgálataiért pedig Esterházy Miklós neki adományozta a több mint 800 hold kiterjedésű Ménfői birtokot (Győr megye), http://mnl.gov.hu/ download/file/fid/36671 Letöltés: 2016. ápr. 7. 58 MNL OL P 1926.17 ttl. 59 MNL OL P 1926 17 ttl. 60 BODNÁR-GÁRDONYI 1.1918, 71. 61 A régi jog kevés lehetőséget adott a törvénytelen gyermekek törvényesítésére. Egyházi szempontból akkor volt lehetőség erre, ha a szülők utólag összeházasodtak, azzal a megkötéssel, hogy ennek lehetősége már a gyermek nemzésekor is fenn állt. Közjogi értelemben a királynak joga volt a törvényes vérség megadására, ez pedig királyi adomány lett volna; és az ősi javakra nézve más törvényes örökösök nem létét vagy megegyezését kívánta. - FRANK 1845, 161. 379
