Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)

Gaál Zsuzsanna: Egy perc margójára. Törvényes és természetes gyerekek a Bezerédj családban

törzsnek egyenként nem is jutott volna hatvanezer forint értékű vagyon, amennyit Bezerédj Katalin után az árván maradt gyermekeknek juttattak.62 Bezerédj Ignác ellenérdekelt félként, valószínűleg alulbecsülte Gindly Zsófia vagyonának értékét,63 de ezt figyelembe véve is bizonyosak lehetünk abban, hogy a Ferenczy gyerekek a nagyságrendet tekintve megkapták a Gindly vagyonból az anyjuk után aktuálisan járó részt. A megállapodás figyelemre méltó része, hogy István és Zsófia donatiója teljesen azonos értékű, ami arra enged következtetni, hogy megállapításakor csak a leányágon is öröklődő Gindly vagyonnal számoltak.

Az 1817-ben kötött családi egyezség egyfajta kompromisszum volt anya és gyermekei között. Gindly Zsófia elérte, amit szeretett volna, unokáinak, ha osztályt nem is, de ezzel közel azonos értékű adományt juttatott. A gyermekei hozzájárulásukért - egyfajta ellentételezésként - megkapták a teljes Gindly-Bezerédj vagyon feletti azonnali, korlátlan rendelkezési jogot, az ingatlanokból származó valamennyi haszonélvezetet is beleértve. Gindly Zsófia csupán a győri házát és az ott található értékeket, bútorokat, ékszereket, ezüstneműt és egyéb drágaságokat tartotta meg magának, de azzal a korlátozással, hogy ezeket sem megterhelni, sem pedig elidegeníteni nem szabad. Továbbá kötelezettséget vállalt arra, hogy hiteleit sem mondja fel, és semmisnek tekinti valamennyi korábbi végrendeletét, s újabbat sem készít, hanem az egyezséget tekinti megváltozhatatlan végakaratának. Anyagi lehetőségei tehát a korábbiakhoz képest egyértelműen szűkültek,64 amire vonatkozó rendelkezések nyilvánvalóan a testvérei érdekeit is képviselő Ignác javaslatára kerültek be a dokumentumba. A család ugyanis okkal tartott attól, hogy Gindly Zsófia unokái könnyelműségei miatt további adósságokba veri magát65, vagy végrendeletileg juttat még nekik javakat, ami leendő örökségüket apasztotta volna. Az egyezség már említett záró rendelkezése ugyancsak a Bezerédj testvérek érdekeit szolgálta, hiszen egy később bekövetkező osztály esetén a jószágot egy résszel kevesebb felé kell majd osztani, nem is szólva arról, ha oldalörökösödés révén koncentrálódna a vagyon, akkor is eggyel kevesebb törzzsel kellene számolni.

Az egyezséget létrehozó családi tanácskozást Gindly Zsófia azzal a céllal hívta össze, hogy unokái jövőjét „bizonyos lábra állítsa”, illetve hogy „minden ízetlenséget, kedvetlenséget” még életében „eltávoztasson”. Az adott pillanatban úgy tűnt, hogy ezt sikerült is elérnie. Halála után azonban jó egy évtizeddel az oly annyira nem kívánt „ízetlenségek” egy hosszan tartó perben mégis csak a felszínre törtek.

FERENCZY ISTVÁN CONTRA BEZERÉDJ CSALÁD (1831-1854)

Ferenczy István 23 éves múlt, amikor az előbb részletezett családi egyezséget aláírta. Katonatiszt, cs. kir. főhadnagy. Kényes a becsületére. Elemi érdeke, hogy a származásával kapcsolatos titok a családon belül maradjon. Törvénytelen gyermekként - vagy csak ennek gyanúja esetén - esélye sem lett volna az előmenetelre, társai kiközösítenék, helyzete teljesen ellehetetlenülne. Az alku elfogadását bizonyára megkönnyítette az is, hogy azonnal nagyobb összegű készpénzhez jutott, a fennmaradó tőkére pedig kamatfizetési ígéretet. A katonatisztekre általában jellemző, könnyelmű életvitel fenntartásához, illetve folytatásához így egy időre elegendő muníciót szerzett. Az egyezség megkötését követően viszont hamar kétségei támadtak, hogy jó alkut kötött-e. S mivel nagy befolyással bírt

62 MNL TML PP II/4.1854.

63 Az érdekelt felek valószínűleg nem is voltak tisztában a vagyon értékével. Ennek felbecsülése szakértők bevonását igénylő, hosszan tartó munkát igényelt volna, amit rendszerint csak tényleges osztály, illetve örökösödés esetén végeztek el. Gindly Zsófia halálát követően a Tolna megyei javak felmérésére felfogadtak egy földmérőt, továbbá 6 becsüst. A drágaságokat előbb egy győri, majd egy bécsi ékszerésszel is felbecsültették. - BODNÁR-GÁRDONYI 1.1918, 82. 83.

64 Az eredeti megegyezés szerint a naturáliákon kívül évi összesen 4 000 forintot fizettek anyjuknak a Bezerédj testvérek. Ezt később 2 000 forinttal megemelték. BODNÁR-GÁRDONYI I. 1918, 72.

65 Gindly Zsófia nagyanyai szeretetével különösen Bezerédj Károly élt vissza, aki rendszeresen pénzt szerzett tőle. Iskoláit sem fejezte be, végül fakereskedő lett belőle Pesten. - BODNÁR-GÁRDONYI I. 1918, 72.

380