Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)
Gaál Zsuzsanna: Egy perc margójára. Törvényes és természetes gyerekek a Bezerédj családban
a jövedelmek elosztásában rendelkezett.50 A nagyobb mozgástérre Gindly Zsófiának többek között azért is szüksége volt, mert gondoskodni kívánt árván maradt, törvénytelen származású unokáiról, akinek száma időközben négy főre emelkedett. Bezerédj Katalintól származó utódok után Antal fiának is két törvénytelen gyermeke született - jogilag is egyértelmű helyzetben, egy házasságon kívüli kapcsolatból.51 Antal 1812-ben bekövetkezett halálával ezek a gyerekek, Károly és János is árván maradtak. Gindly Zsófia számára sokszoros anyaként és nagymamaként lelkiismereti és érzelmi kérdés volt, hogy elhalt gyermekeitől származó unokái ne maradjanak ellátatlanul, s megkapják azt az esélyt, hogy az úri létben valamiképpen megkapaszkodhassanak. Ennek elengedhetetlen feltétele volt, hogy megfelelő neveltetésben részesüljenek, aminek terhét Gindly Zsófia magára vállalta. Katalintól és Antaltól származó fiúunokái közül kettőt, Ferenczy Istvánt és Bezerédj Károlyt is a bécsi katonai nevelőintézetben taníttatta, előbbit sikerrel, minthogy főhadnagyi rangot nyert.52 Gindly Zsófia ugyanakkor teljesen tisztában volt azzal, hogy az úri nevelés önmagában kevés ahhoz, hogy unokái jövőjét a család presztízséhez méltó módon biztosítsa. Ehhez vagyont is kellett biztosítani számukra. Elhatározásában nyilván az is szerepet játszott, hogy unokáihoz szoros érzelmi szálak kötötték, nemcsak a neveltetésük költségeit viselte, hanem a természetes gyám szerepét felvállalva, személyesen is gondoskodott róluk. Különösen Ferenczy Istvánról, akinek a szokásoktól eltérően nem is jelöltek ki gyámot a család férfitagjai közül.53 Újabb családi egyezség 1817-ben született (5. számú melléklet), ami merőben eltért a Bezerédj Katalin halála után kötött megállapodástól, amely Zsófia számára néhány ezer forintnyi anyai örökséget, az újszülött Istvánnak viszont még ennyit sem, gyakorlatilag teljes vagyontalanságot helyezett kilátásba. A dokumentum ezúttal is tartalmazta a gyermekek szerencsétlen születésére vonatkozó utalást, illetve ennek következményét, nevezetesen, hogy a gyermekek törvényes successióra és osztályra nem jogosultak, ugyanakkor jövőjük biztosítása érdekében 30-30 ezer váltó forint értékű donatiót biztosított számukra. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy Gindly Zsófia még életben levő, illetve törvényes utódot hátrahagyó gyermekei fejenként 10 ezer forint értékű kötelezettséget vállaltak a Ferenczy árvák javára.54 Anyjuk győzte meg őket a nagyvonalú donátió szükségességéről, leghatásosabb érve pedig az lehetett, hogy ezzel egyidejűleg lemondott valamennyi saját, illetve özvegyi jogon bírt jószága feletti rendelkezési jogáról, átruházva azokat gyermekeinek, akik ekkora „már régen emberi kort értek.”55 Olyannyira, hogy a legidősebb fiú, Ignácz 60 éves is elmúlt, s a legfiatalabb testvér, Anna is a negyvenes éveit taposta. A donatiót Ferenczy Zsófia pénzben, István viszont részben birtokban kapta meg, hiszen a föld a korban az úri lét elengedhetetlen kelléke volt. Természetesen arról szó sem lehetett, hogy az ősi javakból juttassanak neki, mivel ennek nemcsak a testvérek, hanem a kiterjedt Gindly és Bezerédj nemzetség több tagja is potenciális várományosa volt. A szerzett javak viszont más megítélés alá estek, arról a szűkebb család megegyezése is elegendő volt. így jutott Ferenczy István Kis Görbő és Nagy Görbő községekben (Zala megye) kisebb nemesi birtokhoz, amit nagyanyja részben Bezerédj Jób zálogos birtokának megváltásával, részben több más birtokostól vásárlás útján szerzett. Megjegyezendő, hogy Gindly Zsófia egy kisebb birtokrészt már a családi egyezséget megelőző időszakban az unokájának ajándékozott.56 50 Az osztály halasztásának más, gazdasági oka is volt. A korabeli viszonyok között különálló gazdaságok létrehozása és működtetése nagyobb tőkebevonás nélkül elképzelhetetlen volt. 51 Bezerédj Antal egy Szalis Anna nevű, közrendű „leánykával” folytatott tartós viszonyt, tőle származott mindkét gyermek. Az anya már korábban meghalt, így az apa halálakor teljes árvákká váltak. - MNL OL P 1926. No 1. 52 BODNÁR-GÁRDONYI 1.1918, 70; MNL OL P 1926. 17. td. 53 MNL TML PP 11/4. 1854. 54 Az egyezség idején hat ág volt érintett: Bezerédj Ignácz, Bezerédj Mihály, Bezerédj István, Bezerédj Zsófia Szentiványné, Bezerédj Ferenc örököseként Bezerédj Zsófia. 55 MNL OL P 1926. 17 ttl. 56 MNL OL P 1926. 17. ttl. 378
