Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)
Gaál Zsuzsanna: Egy perc margójára. Törvényes és természetes gyerekek a Bezerédj családban
lyiségére. Győr a 18. században gyorsan fejlődő, pezsgő település, amelynek atmoszféráját, kulturális arculatát egyrészt püspöki székhely volta, illetve az itt működő rendek és iskoláik, másrészt a városlakók új iránti nyitottsága formálta. Már a század közepén (1754) megjelent például Győrben az első olyan színházi vándortársulat, amely az Európában divatos, francia szalonjátékokkal szórakoztatta a közönséget. A közösség színház iránti kitartó igényét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy harmadikként itt létesült az országban kőszínház.29 Bezerédj Katalin a kor elvárásainak megfelelő nevelésben részesült. A Bezerédjekre egyébként általában jellemző, hogy gyermekeik képzésére, iskoláztatására kiemelt figyelmet fordítottak, persze, nemenként eltérő tartalommal és intenzitással. A nemesi családokban a lányok oktatásának középpontjában a kora újkorig vallásos énekek, a biblia és a katekizmus állt, a betűvetés tudományának elsajátíttatását pedig kifejezetten ártalmasnak tartották. Ezzel magyarázható, hogy az írástudás még az arisztokrata nők körében is ritkaságnak számított. A 18. század azonban változást hozott a nők műveltségével kapcsolatos társadalmi elvárások terén, amit jól érzékeltet báró Vay Jánosnak és Teleki grófnak a levélváltása. Vay arra kérte leendő apósát, hogy tanítássá írni a menyasszonyát, mivel udvari emberként feleségének is műveltnek kell lennie. Teleki azonban visz- szautasította a kérést, mondván, „jobb ha a leány nem ért a betűvetéshez, mert csak hiábavalóságra használja.”30 A társadalmi igények megváltozása végül mégis odavezetett, hogy a női írás-olvasás a 18. században a köznemesség körében is egyre elfogadottabbá vált.31 Bezerédj Katalin anyja, Gindly Zsófia is tudott írni, fennmaradt levelei, ha nem is egy művelt nő, de egy íráshoz szokott kéz jellegzetességeit mutatják. Lánya a németen kívül magyarul is olvasott, erre utal apjának hozzá írott magyar nyelvű levele.32 Az olvasástudás kétségkívül új kaput nyitott a világra. Új ismeretek, bizonyos fokú műveltség megszerzésének vált forrásává, ugyanakkor el kell ismerni azt is, hogy a nők erényeit az olvasástól féltők aggályai is részben beigazolódni látszottak. Szerelmes regények, erotikus versek voltak elérhetőek a piacon33 34, s jórészt a szülői szigoron múlott, hogy a vallásos tárgyú vagy más, javallt tematikájú könyvek mellett ezek is eljutottak-e a hajadon lányokhoz, illetve asszonyokhoz. Bezerédj Katalin - mint már említettük - 1754-ben született, vagyis egy olyan korban cseperedett fiatal lánnyá, amelyben az erényes életvitel ugyan elvárás, de a korábbihoz képest jóval kevésbé gyakorlat. Találóan jellemzi Bobula Ida a változások irányát, amikor megjegyzi, hogy „egy századdal korábban túlzásba vitt szemérmetesség volt jellemző, a 18. század végén a keresett szemérmetlenség lesz divattáBezerédj Katalin úri neveltetéséhez nem fér kétség, az eredmény mégis elmaradt a kívánatostól, legalábbis, ami az erkölcsi nevelést illeti. Hosszan megőrizte a közösségi emlékezet leánykori kicsapongásait, amint ezt későbbi férjének, Ferenczy Antalnak 1793-ban Gindly Zsófiához írt levele is bizonyítja. „Nem azért, hogy Nagyságodat föl háborítsam, hanem igaz szivei és, és jó lélekkel tudosétom az idevaló Hírekről. Itt fülem hallatára beszélik, hogy az Egyházasfalusi Lakodalom alkalmatosságával az V. Ispán Úr elment az Plébánoshoz alluni, az Kiss Asszony pedig az ifiu Majtényival eczakának idején föl ültek egy hitván Paraszt szekérre, és oda jártak Dasztifaluban. ... Néhanapján az Bezerédj Katicza Kis Asszony igy járt Lakodalmakban az Matiss Józseffel, és mindenhol volt nékik extra zimerek, azok beszélték, a’kik látták és megbotránkoztak bennek. De Győrött is oda járt az Matis szállására, itt Köszögön pedig az Doctor Wimmer szállására.”35 Ennek fényében egyáltalán nem meglepő, hogy a Bezerédj lánynak hosszú ideig nem akadt kérője. A középkorban a szokásjog és az ország törvényei a házasságkötés korhatárát 12 évben határozták 29 http://gyoriszinhaz.hu/a-szinhaz/a-sz%C3%ADnh%C3%A1z-t%C3%B6rt%C3%A9nete Letöltés: 2016. okt. 1. 30 BOBULA 1933, 106. 31 PAPP 2014,21. 32 MNL OL P 1926. 17. ttl. 33 BOBULA 1933,106. 34 Uo. 35 MNL OL P 1926 17. ttl. 374
