Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)
Gaál Zsuzsanna: Egy perc margójára. Törvényes és természetes gyerekek a Bezerédj családban
meg, s számos adat igazolja, hogy a gyakorlatban sem számított ritkaságnak, hogy gyereklányokat adtak férjhez. Ilyen korai házasság a 18. században már nem jellemző, de a lányok többsége 15- 16 éves kora körül férjhez ment. Brunsvyk Teréz naplójában fájóan emlékezett arra az epizódra, amikor öccse azért nem invitálta a szórakozó ifjak társaságába, mert őt már „kikezdte a rozsda”, pedig még 20 éves sem volt.36 Bezerédj Katalin már a 25. évét is betöltötte, amikor házasságot kötött. A férj Ferenczy Antal a Dunántúli Kerületi Tábla ülnöke. Özvegyember, első házasságából gyermekei is születtek.37 Jóval idősebb második feleségénél. Ferenczy Antal tehát nem számított kifejezetten jó partinak, anyagi értelemben sem. Szerényebb vagyoni helyzetére utal, hogy a házassági szerződésben Katalin szülei 1 500 forintot, úgynevezett contradost biztosítottak számára,38 ami - hasonlóan a nőt illető hitbérhez - az özvegységhez kapcsolódó vagyoni ígérvény volt, s rendszerint akkor alkalmazták, ha a feleség gazdag, a férj pedig szegény volt. Bezerédj Katalin egyébként tekintélyes hozományt is vitt a házasságba 4000 forint értékben, amit jelentős részben a férj meglevő adósságainak törlesztésére fordítottak.39 Forrásaink utalnak arra, hogy a házasfelek között kezdettől fogva hiányzott a harmónia, a feleség gyakran panaszkodott anyjának férjére,40 szakításra azonban nem került sor. Botránnyal fenyegető konfliktus azt követően alakult ki, hogy az amúgy is idősödő férj 1786-ban súlyosan megbetegedett, aminek következtében impotenssé vált.41 Bezerédj Katalin ágyát is kivitette a közös hálóból,42 43 így amikor 1789-ben állapotos lett, a férj számára nem volt kétséges, hogy a születendő gyermek nem a sajátja. A házasságtörés főbenjáró bűnnek számított, a hatályos törvények a férjnek „még szabadságot is adtak a tilos szerelemben talált nő megölésére”43 Esetünkben nem így történt, sőt, még a botrány is elmaradt. A házastársak mindegyikének, de a közvetítőnek felkért szombathelyi püspöknek, Szily Jánosnak is a megegyezés volt az érdeke. A történetben legtöbb vesztenivalója Bezerédj Katalinnak és gyermekének volt. A törvénytelen születés bélyege a kislány jövőjét fenyegette, hiszen a törvény betűje szerint ezzel nemesi származása is kérdésessé vált volna. De a társaság szemében Bezerédj Katalin is jócskán vesztett volna presztízséből, s nyilván Ferenczy Antal számára sem lett volna kellemes a felszarvazott férj szerepének felvállalása a nyilvánosság előtt. Ezért lehetett sikeres Szily püspök közvetítése a házasfelek között, aki a katolikus álláspontot képviselve mindent megtett azért, hogy a válást elkerüljék. 36 BRUNSVYK 1926, 61. 37 MNL OL P 1926. 17. ttl. 38 A házassági szerződésben ezenkívül a felek megállapodtak abban, hogy a férj 3 000 forint hitbért biztosít a menyasszony számára, halál esetén a túlélő felet illeti mindkét összeg, tehát 4 500 forint, a közös szerzeményekből egyformán részesednek, mindkét fél szabadon végrendelkezik, de végrendelet hiányában minden a túlélőt illeti. A megszerzett ingatlanokat a menyasszony nevére is be kell jegyezni. A menyasszonyt özvegységre jutva megilleti a törvény szerinti ellátási és lakhatási jog. - MNL OL P 1921. 03. No. 51 39 MNL TML PP II/4. 1854. 40 MNL OL P 1926. 17. ttl. 41 Uo. 42 MNL OL P 1926. 17. ttl. 43 MNL OL P 1926. 17. ttl. 375
