Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)

Csapai János: Ónedények a sárközi református gyülekezetekben

emlékét is őrzi két decsi kanna. Egyikkel a Sárvízen lévő malmos gazdák, másikkal a Kis Dunát árendáló győri kereskedő gazdagította az úrasztali edények sorát.

Feltűnő, hogy az edények készítése egy-egy időszakban sűrűsödik, ugyanakkor kötődik egy-egy lelkész szolgálati idejéhez is. Őcsénybe a 18. század első harmadában, 1721-ben egy kanna, 1734- ben két tányér és egy aranyozott, ezüstözött barokkos kehely készült. Ebben az időszakban Sallai András37 38 volt a gyülekezet lelkipásztora. A másik időszak 1772. Ekkor készült a keresztelő készlet, a nagy kenyértartó tál és két kanna. Ugyanebben az évben a számadókönyv tanúsága szerint június 22-én az „új úr asztali pohár árába adódott 5 ft™ , a meglévőt megtisztították és újra aranyoztat- ták, az ónedényekről nincs említés. Ez az év a régi templom teljes körű tatarozásának az éve is, amikor új úrasztala és mózesszék is készült. Ekkor ráckevi Ötvös János39 lelkészségére esik.

Decsen is hasonlóan oszlik meg a jelzett edények készítési ideje. 1718-ból és 1741-ből egy-egy tányér, 1727-ből és 1732-ből egy-egy kanna. Ezek Mácsai István40 és Nagy Dömsödi Gergely41 szolgálati idejében készültek. A másik időszak a század közepe és második fele, 1750-ben egy ónpoharat szereztek be, 1764-ben és 1774-ben két újabb kannát adományoztak. Ekkor Viszlai István42 volt a decsiek lelkipásztora.

Sárpilisen ugyancsak a 18. század második felében, 1767-ben gyarapodott a gyülekezet két ónkannával, 1752-ben egy rézpohárral. Ez az időszak Seregélyesi Ács György és Keresztesi Szőke István lelkipásztorságának ideje.43 A többi, ma már csak a felsorolásokból ismert ónedény készítési ideje ismeretlen.

Alsónyéken 1735-ben készült egy kenyérosztótányér, 1762-ben készült három kanna. Ekkor Keresztesi Szőke István és Keszi Áron44 voltak az alsónyékiek lelkipásztora.

Az eredeti bátai edényeket a 18. század legvégén és a 19. század legelején készítették. 1795-ben egy ónkannát és egy ezüstpoharat, 1805-ben ismét egy kannát adományoztak. A tányérok is ebből az időszakból valók. Ekkor Tatai Sámuel és Király Máté voltak a lelkészek.45

A fent említett időszakok Bátától eltekintve megegyeznek a református gyülekezeteknél országosan tapasztalható tendenciáival. A 18. század első harmadában jutnak el a gyülekezetek ill. annak tagjai abba a gazdasági helyzetbe, hogy újabb edényeket tudnak beszerezni, adományozni. Ugyancsak országosan jelentős a 18. század második felének időszaka is. Van aki az akkori edénybeszerzéseket és adományozásokat az „úgynevezett csendes ellenreformációra” adott feleletként értelmezi.46

Származási helyüket tekintve a többségük magyarországi mesterek műhelyében készült. Feltűnő a 18. század második felében a Győrben készült edények nagy száma. Ez a sárköziek életmódjából következik. Mivel számos lóval rendelkezett egy-egy gazda, voltak akik bekapcsolódtak a hajóvontatásba, számos rakodó, kikötő is működött a Duna sárközi szakaszán. Tehát a Duna élénk kapcsolódási pontot jelentett a felsőbb folyása mentén lévő városokkal, azok különféle mestereivel, akár Győrrel, akár Budával. Egyházi viszonylatban nem csak az ónedények esetében állapítható meg ez kapcsolat. A harangok többségét is Budán öntették és a Dunán hajózták le, holott szárazföldi úton például Pécs sokkal közelebb lett volna, ahol szintén öntöttek harangot. Az őcsényiek toronyórát is Budán csináltattak. Csak az 1721-ből való őcsényi kanna származik bizonyíthatóan osztrák területről, Bécsből, illetőleg a bécsi céhhez tartozó mester kezéből.

Jellege és díszítése tekintetében egyedülálló és kimagasló a vizsgált anyagban az őcsényi rene37 Sallai András 1716-1740 között őcsényi lelkipásztor, 1739-1758 között a tolnai egyházmegye esperese. CSAPAI 2011.

38 PROTOCOLLUM 1769-1809

39 ráckevi Ötvös János 1768-1792 között őcsényi lelkipásztor, 1790-1791 között a tolnai egyházmegye esperese. CSAPAI 2011.

40 Mácsai István 1718-1725-ig decsi lelkipásztor. ARANY-CSÉCSY 1990, 10-11.

41 Nagy Dömsödi Gergely 1725-1752-ig decsi lelkipásztor. ARANY-CSÉCSY, 1990 11.

42 Viszlai István 1758-1766-ig decsi lelkipásztor. ARANY-CSÉCSY 1990,12.

43 Seregélyesi Ács György 1752-1756, Keresztesi Szőke István 1756-1779 között volt sárpilisi lelkész. BALÁZS KOVÁCS 1997, 56.

44 Keresztesi Szőke István 1727-1737-ig, Keszi Áron 1756-1763-ig alsónyéki lelkipásztor. CANONICA VISITATIO 1816.

45 Tatai Máté 1789-1804, Király Máté 1804-1827 között volt bátai lelkész. BALÁZS KOVÁCS 2013, 11.

46 P. SZÁLAY 2008, 241.

362