Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
Balázs Kovács Sándor: A régi Sárköz
köböl. Hóból Tamás 1 köböl, 2 pint. Nagy Balázs 1 köböl, 2 pint. Angyal János 1 köböl, 1 pint. Tóth Mihály felszegi 1 köböl, 1 pint. Tóth Mihály középső 1 köböl. Özvegy Penerzeniné 1 köböl, 2 pint. Gabonatized: Wida János 2 kereszt. Csányi Pál 4 kereszt. Alszegi Mihály 1 kereszt, 4 marok. Összesen 24 kereszt. 1 forint 25 dénárjával tartoznak 39 forinttal. Magyar forintot fizettek 14-et.124 Boros Gál bíró eskü alatt vallotta, hogy itt hét jobbágytelek, egy zsellér és három lakatlan telek volt. Az évi cenzus és szolgáltatások címén a szerződés alapján 14 forintot fizettek. Mégis az első évre 1558- ban megadtak 16 forintot, a másik két évben és 1560-ban 28 forintot, 1561-ben György nap táján hét forintot. A dézsmát a császárnak pénzben fizették. Az 1558. évi dézsmára nyolc köböl bor után minden egyes pintet 10 dénárjával számítva fizettek 6 forint 40 dénárt. 1559-ben hat köböl szemestermény után fizettek hat forintot, nyolc köböl bor után öt forint 12 dénárt. A rovásadóra nincsenek fölvéve.125 Az 1564-es dikális összeírás szerint a faluban két porta volt és Szigetvárhoz tartoztak.126 Lak falu a források szerint Sárpilistől délnyugatra, a Sárpilis-várdombi közút déli oldalán volt. A régészeti leletek szerint a falu területe kiterjedt az 1950-es években épített gépállomás területére is. Valószínűleg itt kereshetjük Mindenszentek tiszteletére szentelt templomát is, mely 1381-ben „pontosan a falu közepén”á lit és amelyet felosztottak a pereskedők között.127 1384-ben János bátai apát Benye, Szeremle és Lak birtokrészeinek elcsatolása miatt kezdett pert Szekcsői Herczeg Péterrel.128 Pál bátai apát 1401 kora tavaszán Töttös László laki erdejében szeremlei szolgáival egy jobbágyot fogott el.129 1403 nyarán bűntényről hallunk az apátság Lak nevű településén. Töttös megbízottját, Miklós pécsváradi szerzetest ugyanis itt gyilkolták meg.130 Pál apát 1423. áprilisában Lakon hatalmaskodott, amelyet vizsgálat is igazolt.131 Csánki az 1381. évi oklevél mellett még három 15. századi említését sorolja fel 1419, 1450 és 1478-ból. Annyit jegyez meg még, hogy 1419-ben Horogszegi Garázda Miklós tulajdonában volt Lak, mely „a Pilis és Báttaszék közti vidéken a Sárvíz mentén feküdt Kesztölc felé.”132 Ekkor adta át Laak-i Garázda Miklós néhai Laak-i János fia István özvegyének, Ilonának és leányának, Annisnak az elhunyt kúriáját, öt jobbágy által lakott sessióval és az összes tartozékok negyedrészével együtt.133 1451-ben egy oklevél említi a település plébánosát, Istvánt,134 aki az esztergomi vikárius káplánjaként annak parancsára járt el egy peres ügyben. 1459. március 22-én kelt oklevél bizonyos vitás erdő és halászóhelyek kérdésében a titeli káptalan képviselői és Nychk-i Benedek egymással való kiegyezését említi. Akkor a felek 4-4 öreg laki és kesztölci jobbágyot jelöltek ki, akik eskütétel után elmondták a vitás helyek határait.135 Egy 1506-os oklevél eltiltja „a budai vár előtt újonnan épített Szűz Mária káptalant, valamint annak összes jobbágyát a Zek birtok határai között folyó Sarwyze-n malom építésétől, mert az az ő Lak nevű possessiojának határai között, ugyanazon Sarwyze-n álló malmának kárára lenne’.’136 A bátai apátságnak „az Sárvíz felén felső Baranyában”, azaz délkelet Tolnában lévő birtokait felmérő 1535-ös összeírás szerint Lak falu Kesztölcön „alól” található.137 Ekkor tehát lakott hely, annak ellenére, hogy Kesztölc felőli határa közvetlenül a hadiút közelében lévén nyilván ugyanúgy megsínylette a török hadak vonulását, mint a többi falu. Túlélte a Sárköz 1528. évi felperzselését és a rákövetkező évet is, amikor a falvak népe a közelgő török hadak elől 124 HEGEDŰS 1997, 140. 125 TÍMÁR 1989, 288. 126 VASS 1978,158-159. 127 SÜMEGI 1997,417. 128 SÜMEGI 2008, 266. 129 SÜMEGI 2008, 270. 130 SÜMEGI 2008, 273. 131 SÜMEGI 2008, 275. 132 CSÁNKI 1897, 439. 133 SZAKÁLY 1968,17. 134 KÁPOLNÁS 1993, 55. 135 SZAKÁLY 1968, 20. 136 SZAKÁLY 1998,193. 137 SZÉKELY 1880, 20; HEGEDŰS 1997,131. 236
