Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
Balázs Kovács Sándor: A régi Sárköz
elmenekült a Duna túlsó oldalára, és a kalocsai prépost Budán kelt levele szerint a lakosság kevés vagyonát kocsira, hajóra rakva sírva menekült addigi lakóhelyéről.138 Az 1535 utáni néhány évben nincs Lakkal kapcsolatos adatunk. Csak 1558-ban bukkan fel ismét a Horváth Márk által újonnan elfoglalt javak jegyzékén, mint a pécsi káptalanhoz tartozó, de az „egyezség” szerint Szigetvárnak adózó falu. Megtudjuk azt is, hogy az egyezség szerint 16 aranyforintot kellett fizetniük a várnak. Ebből a nevezett évben bírájuk Forys Gáspár lerótt 8 forint 40 dénárt, és hátralékban maradt 7 forint 60 dénárral. Az újonnan „meghódított” azaz adózás alá vont települések első befizetését megosztották a meghódítást végzők és a vár között. Például Nyirzó esetében az egyezség szerinti 24 forint fele-fele arányban oszlott meg, míg Aszivágy /Sziács/ falu befizetése 12 forint: ebből 5 forint a katonák javára ment. Laknál pedig a teljes befizetés a meghódítóké lett, a várnak csupán a majdan befizetésre kerülő hátralék maradt.139 Ettől kezdve Lak is a kettős adóztatás prése alá került. Egy év múlva a pécsi püspökséghez és káptalanhoz tartozó falvak regesztrumában 2 portával, azaz körülbelül 30 személlyel jegyezték fel.140 1558-ban szerepel a Horváth Márk által újonnan lefoglalt javak jegyzékében, mint a titeli káptalan birtoka. A megegyezés 16 forint 50 dénár adóról szól. „Werwes János bíró lefizetett 16 forint 50 dénárt, amiből a meghódítást végzőké 12 forint, a váré 4 forint 50 dénár’.’141 Ugyanezeket erősíti meg Tooth Mihály bíró 1561-ben vallomásában, ahol elmondja, hogy 1558-ban 16 forintot fizettek a várnak, és 20 dénár hozzáadásával 2 porta után fizettek királyi rovásadót. Vallomása idején 4 jobbágytelek és 3 puszta telek volt.142 Három év múltán, 1564-ben már csak 1 porta adózót vettek fel a jegyzékre, változatlanul a pécsi káptalanhoz tartozóként.143 A török jegyzékekben összesen két esetben tűnt fel Lak neve. Szigetvár eleste után tizenkét esztendővel, 1580-ban szerepelt a szekszárdi szandzsák adóösszeírásában mint 8 kapuval adózó helység. Majd III. Murad uralkodásának időszakában az 1574-1595 közötti években készült tímár javadalom jegyzékben tűnt fel ismét, mint halketted és haltized adójával a kincstárnak 200 akcsét /400 dénárt/ jövedelmező helység.144 Ebből egyben az is kiderül, hogy Lak a többi dombok alji és belső sárközi faluval és várossal egyetemben a szultáni hasz birtokok közé tartozott, ami azt jelenti, hogy a felvételkor a jobban jövedelmező helységek közé sorolták. Érdekes azonban, hogy míg a szomszédos Kesztölc, Pilis, Kürt (Kürtös) már a szekszárdi szandzsák 1565-66. évi haszbirtok jegyzékén is szerepel, addig Lak nevével itt találkozunk először a kincstári javak listáján. Ennek oka lehetett az is, hogy 1564 után talán ideiglenesen elnéptelenedett a falu, és csak valamikor a hetvenes, nyolcvanas években települt újra. Annak időpontját, hogy mikor néptelenedett el teljesen, nem tudjuk. 1590-91-ben még 6 családfőt írtak össze adózóként.145 Talán a tizenötéves háború csatározásai és az azzal járó hadmozgások, talán más események hatására történt. Mindenesetre nem volt egyedül sorsával, hiszen a környékbeli valaha jómódú mezővárosok sorsa is ez idő tájt pecsételődött meg, némelyiké véglegesen. Lak immár puszta állapotáról ismét egy birtokjegyzékből értesülünk. A bátai apátság birtokait összeíró Deczi János ispán ugyanis 1627-ben felsorolta az apátság javait Bátától kiindulva északi irányba haladva a Sárköz területén Asszonyfalváig, majd külön „Borda András bizonyságából” a dombok közötti helységeket. Itt az szerepel, hogy „Lak e mellett még Decz felül mintegy puskalövés- nyíre merő puszta”.146 A falu 1627-ben feljegyzett puszta állapota úgy tűnik véglegessé vált, és ugyanerre a sorsra jutott a közeli környék jó néhány kisebb települése is. Erre utal az 1669 decemberében Pozsonyban tartott 138 SZILÁGYI 1978, 7; HEGEDŰS 1997, 129; BERTA-GAÁL 1998, 189. 139 TÍMÁR 1989, 221-222; BERTA-GAÁL 1998, 189. 140 VASS 1978, 139. 141 TÍMÁR 1989, 221. 142 TÍMÁR 1989, 308. 143 TÍMÁR 1989, 373; VASS 1978, 150. 144 VASS 1978,158. 145 VASS é.n. 85. 148 SZÉKELY 1889, 31-33; HEGEDŰS 1997, 188-189; MNL TML. Kämmerer hagyaték 1669. dec. 5. 237
