Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
V. Kápolnás Mária: Fényképészek és műtermek Bonyhádon 1868-1948
A WOSINSKY MÓR MEGYEI MÚZEUM ÉVKÖNYVE »XXXVII. (2015) 393-428. V. KÁPOLNÁS MÁRIA Fényképészek és műtermek Bonyhádon 1868-1948 Az elmúlt évtizedekben a Tolna megyei fényképészek működéséről, egy-egy kiemelkedő alakjáról számos feldolgozás készült, a nagyobb településekről és a megye egészéről képeslapokat bemutató albumok jelentek meg, maga a szerző is több tanulmányt közölt a fotográfia történetéről nemcsak a múzeum évkönyvében, hanem folyóiratokban, tanulmánykötetekben is.1 A megye korai fotótörténetéről írt munka2 időrendi sorrendben négy szakaszra bontotta a fényképészek működését 1870- 1914 között. A Központi járás műtermeiről szóló elemzés, mely az előző folytatása, elsősorban területi, azon belül időrendi tagolású. Legutóbb a Völgység fotográfusait nagyító alá vevő előadás készült el. Több olyan fényképésszel, műteremmel találkoztunk, melyek működése az első világháború kitörésével nem fejeződött be, sőt, utána teljesedett ki, így korábbi tevékenységüket és az előzményeket is célszerű volt megvizsgálni az összefüggések megértése érdekében. A kutató szerencséje, vagy nem, de egy téma vizsgálata során a már befejezettnek hitt munkához is felbukkannak újabb adalékok, addig fel nem tárt forrás kerül a látószögébe, és gyakran érdekes információt talál, ami módosítja, néha jelentősen megváltoztatja az addigi ismereteket. Itt elsősorban a fényképész életútjára, működési idejének határaira, a műterem helyére kell gondolnunk. A műtermek 20. századi működésének tanulmányozására áttérve azt hittem, hogy a Tolna megyei fényírók 19. századi működéséről már mindent kiderítettem, de nemcsak Adler Lajosról, Bonyhád első fényképészéről bukkant fel számos új adat (ezért nem mellőzhetem tevékenységének ismételt elemzését), hanem más szerzőkről is, amit szeretnék megosztani az olvasókkal és a kutatókkal. Az országos múzeumokban többször, másféle szempontok szerint tekintettem át az egyes településekről fellelhető fényképeket, képeslapokat. A Néprajzi Múzeumban több ezer Tolna megyéhez kapcsolódó fényképet őriznek, melyek tekintélyes része az első világháború után került a gyűjteménybe, ugyanis a múzeumnak kevés anyagi forrása volt tárgyak beszerzésére, ezért fotónegatívok vásárlását helyezték előtérbe. 1921-1922-ben Magyarország csaknem minden tájegységében műtermeket kerestek fel, ahol jutányos árat fizettek néprajzi szempontból érdekes üvegnegatívokért, amivel meg is mentették a felbecsülhetetlen értékű anyagokat, mielőtt az „üvegínségre tekintettel" 1 A tanulmányok bibliográfiai adatait az irodalomjegyzékben közöljük. 2 V. KÁPOLNÁS 2002. 393
