Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
V. Kápolnás Mária: Fényképészek és műtermek Bonyhádon 1868-1948
újra felhasználták volna.3 Ezért úgy gondoltam, hogy a fotográfusokat keresve a szerző szerinti katalógust is aprólékosan átnézem - nem csak ismert neveket kerestem, hanem mindegyik szerző kartonját elolvastam -, majd a múzeum irattárában kutattam az adatok után. Bár elsősorban bonyhádi fotósok érdekeltek, sajnos ott nem jártak a Néprajzi Múzeum munkatársai ebben az időpontban, bonyhádi műteremből nem vásároltak üvegnegatívokat. Dr. Madarassy László Szekszárdon Bor- gula Vilmostól, Pakson Tumpek Mihálytól, Tolnán Schrantz Ferenctől, Visky Károly Dombóvárról (egyelőre ismeretlen műteremből) és Bátaszékről Récsei Páltól, dr. Kemény Gyula és László Gyula Mildner I(mre? István?) műterméből válogatott negatívokat. A néprajzi kartonokon többnyire csak a gyűjtő muzeológus neve szerepelt, eddigi ismereteim alapján tudtam azonosítani Paksnál Tumpek Mihályt, Bátaszéken Récsei Pált, a dombóvári fényképész személye még feltárásra vár.4 Bonyhád városias jellegű járási székhely, fontos kereskedelmi központ, vonzáskörzete nemcsak közvetlen környezetében lévő falvakra hatott. Bár Zombán jelent meg az első fényképész, Bonyhá- don indult az első állandó műterem, ahol számos fotográfia készült, fiókműteremmel kiegészülve Szekszárdon és Harkányban is. A sok korai kísérletező fotográfus felbukkanása ellenére a Völgységben az 1930-as évekig csak Bonyhád tudott műtermeket eltartani. ADLER LAJOS (Működési ideje: 1868-1878. Bécs, Bonyhád, Szegzárd, Harkány) Magyarország fényképészeit és műtermeit bemutató monográfiában5 Adler Lajos működési idejét 1877-1896 között Bonyhádra és Szekszárdra datálták. Kutatási eredményeim alapján korábban már a kezdő időpontot 1872-re módosítottam és kiegészítettem a harkányi fióküzlettel.6 A legutóbb feltárt levéltári források - anyakönyvek, népszámlálás, Bonyhád nagyközség iratai -, valamint a megmaradt fotográfiák újbóli elemzése után bizton állíthatom, hogy 1868 körül helyezte át műtermét Bécsből Bonyhádra a 30 éves fiatalember, amit egy évtizedig működtetett térségünkben. Adler Lajos 1838-ban született Bonyhádon, izraelita családban. Szülei már 36 évesek voltak, mikor első fiúként világra jött, ezután érkeztek testvérei: Berta, Miklós és Adolf. Az 1869-es nép- számlálás szerint7 Adler L. Dávid és családja az 523/A. számú házban lakott, melyben négy lakás volt és egy bolti kereskedés működött, ez alatt akár a műtermet is érthették. Lajost, mint önálló keresetű fényképészt tüntették fel, öccsei Pesten, illetve Bécsben tartózkodtak. A ház a 19. század elején épült, kapujának kőkeretében ma is olvasható az 1806-os évszám. A 9 szobás, 4 konyhás, összesen 19 helyiséges, emeletes házban lakott még családjával Fuchs Jakab szatócs, Rubin Verona lisztkereskedő és Rumelberg Ferenc zsibárus is. A forgalom és közlekedés szempontjából nagyon jó, frekventált helyen állt az épület, a település központjában, a Budai út elején, a Fejérvári Gábor üzemeltette vendéglő, későbbi Arany Oroszlán Szálloda mellett. Közelükben számos kereskedés - rőfös, szatócs, fűszer, cukrász, borbély - működött, iparos, kisüzem dolgozott: mészáros, varga, kalapos, szabó, kovács, olajsújtó, lakatos, ruhafestő, mészáros, szappanos, szűcs és mészáros. A népszámlálás rovat megjegyzésébe beírták, hogy Adler Lajos „kiszolgált altiszt”, mely 12 év katonai szolgálat után állami hivatal viselésére jogosíthatta volna.8 Életkora (31 éves ekkor), illetve az a tény, hogy 1851 után nyolc esztendő volt a kötelező sorkatonai szolgálat az osztrák hadseregben, valószínűsíti, hogy kiszolgálta katonai idejét, de az sem kizárható, hogy egy részét pénzbeli megváltással teljesítette. Vélhetőleg a piemonti-osztrák-francia háború (1859) után, húsz éves kora körül sorozták. Azt nem tudjuk megállapítani, hol szolgált, de minden bizonnyal Bécs közelében, ahol szolgálata alatt(?) sajátíthatta el a fényképezés tudományát, s nyithatta meg első műtermét az 1860-as évek második felében. 3 FOGARASI, 2000. 729-776. 4 NMI 55/1921; 67/1921; 31/1922; 59/1922; 73/1922. 5 SZAKÁCS, 1997. 106. 6 V. KÁPOLNÁS, 2015. 7 MNL TML 1869. évi népszámlálás iratai, Bonyhád. V/709/C. 512. d. 8 1873. évi II. törvénycikk a kiszolgált altisztek alkalmazásáról. http://www,1000ev.hu/index.php?a=3¶m=5574 394
