Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)

Lovas Csilla: Adatok Garay Ákos pályaképéhez a népi témájú alkotásai és néprajzi munkássága kapcsán

feltehetően utolsó, jelentős művének szánt a Somogyi pásztorok33 című nagyméretű olajfestmény témájának is ugyanezt választotta.

Tolna, Somogy településein és a szlavóniai falvakban „magyar házakat”, néhány szobabelsőt és utcaképeket is fotografált. Szlavóniában a magyar falvak világa mellett33 34 vándorcigányokat is fotózott. Szintén visszatérő figurává váltak a fotókon megörökített koldusok.35 (13. kép) A fényképek természetesen beállítottak, de mégsem művinek hatók. A csoportképeken és portrékon megörökített karakteres figurák és arcok a következő évtized rajzain hol direkten, mintegy rajzba átlényegítve, hol egy jellegzetes karakterré, figurává alakulva, „torzítva” jelentek meg. (14. kép)

Garay Ákos 1909-ben jelentős anyagot állított ki a Nemzeti Szalon tavaszi tárlatán. A képek között már a néprajzi gyűjtőútja élményeiből született rajzaiból, festményeiből is bemutatott néhányat. Kamarakiállítása két kritikus figyelmét is felkeltette. A Vasárnapi Újság bírálója epébe mártott tollal dicsért: Garayt illusztrátornak, amolyan mesterembernek nevezve. „Egy kisebb, de minden tekintetben kiváló gyűjteményt mutat be jeles illusztrátorunk, Garay Ákos is. Amint ő látja s megörökíti jellegzetes alakjait, biztos kézzel, erős rajztudással vezetve tollát, ónját s a humor derűjét öntve felfogásába; csak vérbeli, e szakmára termett illusztrátornak adatott. S a mennyire biztosan kezeli az emberi alakot, ép oly otthonos az állatok s különösen a ló rajzolásában. »Somogyi kanászok«, »Menekülő czigányok«, »Juhász temetés«, »A vadászat vége«, »Simonyi óbester« fényesen bizonyítják a többiekkel együtt az elmondottakat’.’36

A Nyugat kritikusa Lengyel Géza fanyalogva írt a Nemzeti Szalon kiállításáról,37 Garay munkáiról azonban elismeréssel szólt, egyedül a kompozícióalkotását nevezte zavarosnak, mely bírálat a későbbi kritikákban is fel-felbukkan. „A földszinten van egy szerény grafikus-kollekció. Jórészt Garay Ákos rajzai, amihez hozzá kell tenni, hogy a szerénység csak a résztvevők számára vonatkozik. Ga- raynak a szerénykedésre semmi oka. Szinte stílust teremtett magának, minden esetre híveket, akik lelkesednek érte. Egészen érthetően. Az ő magyarsága nem hamisított. Szeretettel teljes mély megfigyelésen alapul. Nem a vitézkötést és a dohányzacskót lesi el, hanem a magyar paraszt megfontolt, lassú mozdulatai, hogy ne mondjuk, az esze járása ismerkedik velünk az ő típusain keresztül. Vidám és gyönyörködtető valamennyi rajza, rajta a rajzszerűség, a másolásba nem veszés erénye, az a finom és alig észrevehető stilizálás, torzítás, mely első pillanatra útbaigazít bennünket, céljai felől. Zavarossá csak akkor válik, mikor komponál, részletez, képet fest’.’

1915-ben Tolna vármegye kisebb kollekciót, több mint 10 művet vásárol meg Garay Ákostól. A nagyméretű festmények és grafikák java népi életkép, melyeken szintén felfedezhetjük a néprajzi gyűjtő út hatását: vásári jelenetek, kukoricafosztás, aratómulatság, néhány pedig néprajzi leírás illusztrációja lehetne, mint például a Szlavóniai magyar gulyás pányvával vagy a Magyar nyergelés című.38

Garay a húszas évek elején csatlakozik Déri Frigyes39 felhívásához, aki a magyar népművészet nagy képes albumát szerette volna létrehozni. Az album szerkesztői, a magyar néprajztudomány legjelesebb képviselői, Bátky Zsigmond, GyörfFy István, Madarassy László és Visky Károly40 egyetértett abban, hogy az összeállítás fő szempontja a látványosság mellett a néprajzi hitelesség legyen. A néprajz és népművészet iránt érdeklődő ismert és kevésbé ismert grafikusokat kértek fel a mun33 Garay Ákos: Somogyi pásztorok, 1942 olaj, vászon, 125x210 cm WMMM KGY 76.3.1. A korábbi és kisebb festmény magántulajdonban van. A tulajdonosnak köszönöm, hogy a kép közlését lehetővé tette.

34 Garay Ákos elsőként végzett néprajzi kutatást szlavóniai magyar falvakban. Tanulmányát Isd. Garay 1911b.

35 NM EA Fényképtár: 11519-11521 Sárbogárdi koldus-, 66450-51 Öreg koldus, Sárszentmiklós.

36 ZENO 1909, 485.

37 LENGYEL 1909, 659-660.

38 Garay Ákos: Szlavóniai magyar gulyás pányvával. WMMM KGY 56.286. vagy a Magyar nyergelés. WMMM KGY 56.291.

39 Déri Frigyes (1852-1924) gyáros. Műgyűjteményét a Debrecen városának adományozta. A Déri Múzeum 1930-ban nyílt meg

40 Bátky Zsigmond (1874-1939) a Nemzeti Múzeum Néprajzi osztályának igazgatója. Györffy István (1884-1939) néprajzkutató, egyetemi tanár. Madarassy László (1880-1943) néprajzkutató, muzeológus. 1934-36-ban a Néprajzi Múzeum igazgatója. Visky Károly (1883-1945) etnográfus, egyetemi tanár.

355