Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)

Lovas Csilla: Adatok Garay Ákos pályaképéhez a népi témájú alkotásai és néprajzi munkássága kapcsán

kára.41 Több mint háromszáz, különféle technikával alkotott lap készült el 1921-23 között. Az album kiadása végül is anyagi nehézségek miatt elmaradt, az összegyűlt rajzok a debreceni Déri Múzeumban leltek otthonra.42 A művészi lapokon megjelennek a Kárpát-medence néprajzi kincsei: a viselet, a lakáskultúra, a lakókörnyezet, a használati tárgyak, mellettük emberi élethelyzetek is.

Garay Ákos 17 grafikáját, főként ceruza- és színes ceruzarajzokat és két akvarellt őriz a debreceni múzeum. Rajzain elsősorban nem a színpompás népművészeti viseletre és díszes tárgyakra koncentrált, az emberábrázolás érdekelte, a rá jellemző karakteres portrékat és több alakos életképeket alkotott. Régebbi vázlatai és az 1908-10-es gyűjtőútján készített fotók alapján is készített rajzokat. Az album művészei közül talán Garay a legalaposabb abban a tekintetben, hogy rajzaihoz, az ábrázolt személyek és szituációk adatait is feljegyzi, néhol valódi néprajzi leírást mellékel: Az egyik legbővebb leírása szinte önmagában is megállja a helyét: „Öreg Pajzs Mihály a feleségével43 Csököly (Somogy megye) a talpfán ülnek. Az egyik »szegiában« (oszlop) széles balta (Somogy megyei), bizsók (bicska), szita, kovász ágas és kovász keverő. Á másik szegláb a kamora falába van félig befalazva. A szoba ajtó peremén lóg a hosszú furuglya (5 lyukú) bőr kupakkal a fején, - mellette két fa békó. Az öregasszony fehérben ünnepnap úgy, mint hétköznap, az öreg ember bőr mellényben, szűrben - ami a többi somogyi szűrtől díszítésben eltér. Különben Csökölyben is az ösmeretes széles piros posztókkal díszített szűr az általános. 1908-as fölvétel és vázlatok után’.’44 (15. kép)

Garay Ákost a családi hagyományok és a gyermekkori élmények a magyar vidéki élet jó ismerőjévé és ábrázolójává tették. Az 1908-10 között végzett néprajzi gyűjtései újabb lendületet adtak pályájának, erősítették a népi témájú alkotásai realitását, művészi hitelességét, legyenek azok akár önálló életképek, néprajzi tanulmányrajzok, regényillusztrációk vagy élclapba készített karikatúrák. Rajzai egyrészt részletes, de a részletekben nem elvesző néprajzi tanulmányok, másrészt kiváló jellemábrázoló és karakterteremtő alkotások.

Stílusának, a naturalista-realista felfogásnak megkésettségét a kortársak már a századfordulón érzékelték, de sajátos önálló rajzstílusa és a választott témái még 1910-20-as években is „magyaros stílus” kedvelt képviselőjévé tették. (16. kép)

41 A lapok alkotói: Benyovszky István (1898-1969) festőművész 19 lap; Garay Ákos (1866-1952) 17 lap; Haranghy Jenő (1894-1951) festő, alkalmazott grafikus 33 lap; Helbing Ferenc (1870-1958) grafikus, festőművész és litográfus az Iparművészeti Főiskola rektora. 21 lap; Horváth József (Soproni) (1891-1961) festő, rajztanár 81 lap; Novák József Lajos (1884-?) festő, grafikus, éremművész 26 lap; Schnöller Lajos (?-?) festő, az Orsz. M. Kir. Iparművészeti Iskola növendéke 1906-1911 között. 89 lap; Szathmáry István (1896-?) festő, grafikus 43 lap. Undi Mária (1877-1952) festőművész 6 lap. Ezen kívül még néhány alkotó egy-két grafikával szerepelt.

42 A gyűjtemény történetéről lsd. Varga 1977. A gyűjtemény lapjai szinte teljes egészében végül csak 2000-ben jelentek meg albumban. Lsd. SZELESTEY 2000.

43 Déri Múzeum gyűjteménye Ltsz.: DF. 39/350.62 Garay Ákos: Öreg férfi és felesége. Csököly, Somogy m.; papír, akvarell.

44 VARGA 1977, 213.

356