Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
Gaál Zsuzsanna: Tagyosi Csapó Ida (1807-1856), egy reformkori nő portréja
családját érintő változások valóban bekövetkeztek, gyorsabban, mint azt gondolta volna. Áprilisban arról értesültek, hogy Jellasics növekvő befolyásának eredményeként az udvar Fiúmét és a Tengermelléket Horvátországhoz csatolja. Kiss Pál a kormányzói tisztségről való lemondásával reagált a hírre, nem térhettek többet vissza Fiumébe.156 ÚJRA ITTHON A Kiss házaspár újrainduló itthoni élete komoly megpróbáltatásokkal kezdődött. Csapó Ida sorai 1848/49 fordulójáról: „Az új év is szomorúan köszönt be: a miszlai templomban Kossuthnak egy iszonyú proklamatióját olvasták fel és én hallatára rosszul lettem, csaknem eszméletet vesztve, azonban nem bátorkodtam a templomot elhagyni a feltűnés és a polgárság fenyegető magatartása miatt, noha azelőtt milyen szeretett valék közöttük!”157 Nem sokkal később pedig nem várt oldalról is csapás érte őket. Kiss Pált magát igazolandó, Bécsbe rendelték, miután Gaál Eduárd császári biztos egy levél miatt vádat emelt ellene, amit Kiss Miklós honvédezredes papírkosarában darabokra tépve talált, és összeragasztott.158 A következő hónapok minden erőfeszítése arra irányult, hogy Kisst felmentessék a vádak alól. A férj Bécsben lobbizott régi befolyásos barátainál, Idát pedig arra vette rá, hogy Pesten kövessen el mindent az 1849 őszén berendezkedő új hatalom befolyásos embereinél. Ezért fogadta az asszony báró Geringer helytartót, Machió katonai parancsnokot, sőt magát Haynaut is, akinek díszebédre szóló meghívását is elfogadta. Visszaemlékezéséből idézzük az alábbi sorokat: „S nem feledem el soha azon iszonyú benyomást, midőn szégyentől lesújtva, a szörnyeteg díszebédjén kelle megjelennem. Haynau mellettem ült és elbeszélé egész élettörténetét, magatartásának és cselekedeteinek indokait az olasz és magyarországi forradalmak alatt; dicseke- dék, hogy a halálítéletek hozatalánál mily nyugodt maradt a lelkiismerete és annyit emlegeté lelki nyugalmát, hogy nyilván az ellenkezőjét látszék érezni.”159 S az eredmény végül nem maradt el. Csapó Idának G er ingert meggyőzve sikerült elérnie, hogy a Kiss ellen hozott ítéletet ne kézbesítsék, és ne hozzák nyilvánosságra, s miután az új katonai parancsnokot, Kari Wallmodent is meggyőzte férje ártatlanságáról, perújrafelvételre került sor.160 A hosszan elhúzódó, idegőrlő ügy így Kiss Pál számára végül szerencsésen lezárult. De mégsem múlt el nyomtalanul. Csapó Ida nehezen feldolgozható terhet vett magára azzal, hogy elvállalta a ráosztott szerepet. Utóbb azzal mentette magát, hogy férje kényszerítette rá. A forradalmi napokkal lezárult Csapó Ida életének egy hosszú szakasza. A nagyvilági élet, amit Bécsbe költözése óta minden részletében élvezett, véglegesen a múltba veszett. Bécs, Fiume, Pozsony és Pest elegáns szalonjai helyett ideje nagy részét Miszlán és Tengelicen töltötte. A Bach korszak nyomasztó levegőjében Csapó Ida „feledést és szórakozást” saját ügyei rendezésében és vagyona kezelésében talált.161 Baracsot apja 1844-ben bekövetkezett halála után megörökölte, a birtok irányítása azonban nagy valószínűséggel anyja kezében maradt, Fiúméból való visszatéréséig bizonyosan. Gindly Katalin Csapó Dániel mellett sok mindent megtanult az okszerű gazdálkodásról, hiszen - mint azt korábban láttuk - tevékenyen részt vett abban. Lánya ezzel szemben nagyon fiatalon szakadt el a vidéki élettől, rövid tengelici látogatásai során legfeljebb ha felszínes benyomásokat szerezhetett a birtok működéséről. A pénzügyekben még kevésbé volt jártas. Sőt, a bécsi évek alatt a háztartáspénz beosztása is komoly gondot jelentett számára. Állandó pénzavarral küszködött, amit meggondolatlan hitelfelvételekkel igyekezett orvosolni, apja folyamatos rosszallását kiváltva. 156 CSAPÓ é. n. 33. 157 Uo. 158 CSAPÓ é. n.33. 159 CSAPÓ é. n. 34. 160 CSAPÓ é. n. 35. 161 CSAPÓ é. n. 36. 341
