Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)

Gaál Zsuzsanna: Tagyosi Csapó Ida (1807-1856), egy reformkori nő portréja

gítette. Nevezetesen Csapó Dánielnek báró Serpes francia royalista emigránssal kötött szoros barátsága, aki négy évtizeden keresztül vendégeskedett Tengelicen, és gyakorlatilag családtaggá vált.39 A gyermekkorban elsajátított nyelvekre alapozva, Ida olaszul és angolul is megtanult, melyeken „nemcsak olvasott és beszélt, hanem avatottan írt is’.’40 Ugyanez bizonyosan nem állítható Csapó Ida magyar nyelvtudásáról.

Egyik, fiatal lány korában írt leveléből idézünk. „Ha bár egy kevesset reszketvén, és az sok Hibák elöérszésében pirulván, mellyektől ezen Levelem telle fog lenni, de még is igen örömest használom Kegyes Atyámnak engedelmét, ezentúl néha Hazámnak olly bájossan hangozó Nyelviben kifejezni kedves Atyám előtt amit tudtára kívánok adni’.’41

Csapó Ida gyermek- és ifjú korát kifejezett jómódban töltötte a szülői házban. Ennek alapját a jó adottságú, Dunához közeli, tekintélyes allodiummal rendelkező tengelici birtok teremtette meg, s még inkább az a körülmény, hogy Csapó Dániel ezeket a lehetőségeket messzemenően kamatoztatni tudta. A robotoltatásra és terménybeszolgáltatásra épülő feudális gazdálkodást messze meghaladva, birtokát bérmunkát is alkalmazó mezőgazdasági üzemmé alakította át, kiemelt szerepet szánva az állattartásnak, ezen belül a juhtenyésztésnek. A birtokot átvéve - pénztárkönyvének tanúsága szerint - folyamatosan emelkedtek a bevételek, aminek nem elhanyagolható részét a meglevő gazdaság fejlesztésére, illetve új birtokok vásárlására fordította.42

Az anyagi gyarapodás jelei érzékelhetővé váltak a család életkörülményeiben is. A leglátványosabb változások a lakhatás területén következtek be. 1819 és 1820 között felépült a Pollack Mihály tervezte, klasszicista kúria, majd a következő években a 32 hold kiterjedésű angolpark, valamint egy üvegház.43 A kúria nem fényűző, de minden részletében jólétet áraszt. A földszinten található 14 szobából öt „parketirozva és kifestve van”44, ezek közül egyik bizonyára Ida leányszobája, amelynek ajtaja fölé egy rózsák közt enyelgő kis Ámort festettek.45 Az épület berendezésére is sokat költött Csapó, neves pesti bútorkereskedőnél vásárolt „ szobabéli mobiliákat’’, emellett egy hőgyészi asztalosnak is adott megbízást. Tükrök és csillárok is kerültek a termekbe és egy új zongora is, a falakat pedig különféle családi, illetve szent képek díszítették.46

2. kép. Egger Vilmos: Serpes Lajos báró arcképe, 1828

35 CSAPÓ é.n. 24.

40 MNL TML Csapó cs. ir. 110. dob. 108. pali.

41 MNL TML Csapó cs. ir. 38. dob. 36. pali. Csapó Ida levele apjának 1824. jan. 20.

42 MNL TML Csapó cs. ir. 18. dob. 281. pali. Csapó Dániel pénztárkönyve. Ezek sorában legjelentősebb a baracsi birtok, ami több mint 3000 hold kiterjedésű volt.

43 SZENTES 1991, 3. 15.

44 MNL TML Csapó cs. ir. 7. dob. 127.pall.

45 MNL TML Csapó cs. ir. 60. dob. 19. pali. Vidos István levele Csapó Idának 1821. júl. 10.

46 SZENTES 1991,13-14.

319