Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
Gaál Zsuzsanna: Tagyosi Csapó Ida (1807-1856), egy reformkori nő portréja
A kúria központi tere elhelyezkedésében és funkcionálisan is az előcsarnokból nyíló szalon, vagy más szóhasználattal ebédlő volt, ez szolgált a családi együttlétek és a vendégfogadások elsőszámú színteréül. 1824-ig az asztal körül rendszerint öten ültek: a családfő és felesége, lányuk, Ida, Terézia, a nagynéni, valamint a korábban már említett jó barát, a francia emigráns, báró Serpes. A tágas kúria további helyiségei is elkülönültek egymástól funkcionális értelemben. A ház szellemiségét jól kifejezve külön könyvtár- és levéltárszobát rendeztek be. A Csapó-könyvtár összetételéről, nagyságáról tételes felsorolás nem maradt fenn, de gazdagságára számos forrás utal. Többek között a már többször idézett pénztárkönyv, ami Csapó Dániel számos könyvvásárlását rögzíti a kiadásrovatban sajnos, legtöbbször a mű megjelölése nélkül. Ezek közül kivétel egy 1813. októberi bejegyzés, ami szerint Csapó Coliin öt kötetes „ drammatikus” munkáját, valamint Schiller 30 jähriger Krieg című művét vásárolta meg.47 A tengelici könyvtárról megemlékezik egy a Regélőben megjelenő, ország ismertető leírás is. „Ha kisasszonykám valaha Tengeliczre jőne, bátran beszóllhat az alispánhoz; mert ott is tudnak ám (pedig jól) farncziául, ’s németül: de azért a! kedves hazai, a’ magyar nyelv nincs levetve trónjából, ’s az alispán válogatott könyvtárában, mellynek nem tudom nagyságát vagy ’a tudományok csaknem minden ágaiból válogatottságát dicsérjem inkább, mondom ebben számtalan magyar könyvet is fog találni, mint p.o. a’ Hitelt, Világot, Vörösmartyt és Endrét, Horvát Istvánt és — ennek nincs párja még” 48 A család kényelméről létszámát meghaladó nagyságú szolgaszemélyzet gondoskodott. A belső cselédséghez tartozott egy inas, egy vagy két szobalány, akik az urasággal egy szinten, a földszinten laktak, ezenkívül egy kulcsárnő, egy szakácsnő és három cseléd, akik ugyancsak az úri lakban, igaz, annak alagsori részében éltek.49 A felsoroltakon kívül a család közvetlen kiszolgálásában még részt vett két, a pénztárkönyvben rendszerint név szerint említett kocsis is. A kényelem elengedhetetlen kellékeként Csapóék ugyanis két kocsit is tartottak egy két- és egy négylovas járművet, amit a nagyobb távolságok megtételére használtak.50 A háztartásvezetés - a nemek között kialakult hagyományos munkamegosztás szerint - Gindly Katalin feladata volt, de hogy ez pontosan milyen tevékenységeket takart, arról kevés információ áll rendelkezésre. Az viszont bizonyos, hogy Gindly Katalinra kevesebb teher hárult, mint a kevésbé jómódú társaira. A szervezési munkák egy jelentős hányadát ugyanis nem maga, hanem a kulcsárné végezte. A pénztárkönyv tanúsága szerint Katalin havonta jellemzően két- három részletben, összesen 50-100 forint értékben konyhapénzt kapott férjétől. A bejegyzések alapján ugyanakkor bizonyosra vehetjük, hogy a háztartáshoz szükséges beszerzések egy jelentős része ezen a körön kívül esett. Férje a különféle vásárokat látogatva rendszeresen maga költött a háztartáshoz szükséges élelmiszerekre és különféle eszközökre, igaz, részben felesége kéréseit követve.51 A jólét kifejeződése volt a naponta gazdagon terített asztal, amire nemcsak a gazdaságban megtermelt javak kerültek. Bár a nemesi háztartások alapvetően önellátásra törekedtek, de Csapóék emellett jelentős összegeket költettek élelmiszerekre. Nemcsak cukorra és sóra, Pesten beszerzett fűszerárukra, vagy olyan élvezeti cikkekre, mint kávé és csokoládé, hanem rendszeresen vásároltak elsősorban a közeli Tolnán friss húst és halat. Ezen kívül tellett olyan ínyencségekre, mint a füstölt hering vagy éppen egy különleges sajt. A pénztárkönyv kiadási rovatában gyakori volt a bor- vagy sör vásárlására vonatkozó tétel is. A jómódban felnövő Gindly Katalin számára mindez természetesnek számított, a Csapó család azonban egészen más élményekkel is rendelkezett. Dániel testvére, Terézia az éhezés határán állva keresett menedéket testvérénél, de nem volt sokkal jobb helyzetben Dániel nagybátyja, Csapó Gábor sem, aki asszonylányától kéregetett élelmet, komoly házastársi vitákat gerjesztve veje és leánya között.52 47 MNL TML Csapó cs. ir. 18. dob. 280. pali. 48 Regélő 1833. dec. 29. 630. 49 MNL TML Csapó cs. ir. 18. dob. 281. pali; Szentes 1991. 31-37. 50 MNL TML Csapó cs. ir. 18. dob 280-281. pali. Urak és cselédeik viszonyára lásd: GLÓSZ, 2014 b. 102. 51 MNL TML Csapó cs. ir. 38. dob. 35 pali. Gindly katalin levele férjéhez é.n. 52 MNL TML Csapó cs. ir. 43. dob. 57. pali. Csapó Rozália levele Csapó Dánielhez” ...az aszonytul kütem a nénimnek egy kis téfelt tejet 320
