Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
Gaál Zsuzsanna: Tagyosi Csapó Ida (1807-1856), egy reformkori nő portréja
érkeztek a házhoz. Gindly Katalin közben sem maradt segítség nélkül, tekintve, hogy sógornője, Csapó Terézia is velük élt.31 Ida, évtizedekkel később nosztalgiával emlékezik a tengelici gyerekkora, felidézve nagynénje alakját, „..gyakran eszem előtt forognak az együgyü gazdai munkák, mikor sokszor a Kiss Posta Kotsiny kimentünk az aratok vagy kasszásokhoz estve az fű lépésünk alatt illatozott és én vigKiss leány alig voltam az igen nagy elevenségben visszatartani, és az jo Trézsi Tante a ki minden szenvedelmei melett jo szivét el nem vesztette’.’32 Ida mellé hét éves korában fogadtak először nevelőnőt, gróf Phillip kisasszonyt évi 320 forint fizetséggel, aki két évig maradt Tengelicen. A kislány intenzívebb képzése 1816 őszétől kezdődött, amikor apja Pesten lakást bérelt, s családjával félévre a városba költözött. A szépírást tanító mester mellett tánc- és zongoratanár is adott órákat Idának, aki anyja egyik levele szerint szépen haladt előre tanulmányaiban. Új nevelőnőt is fogadtak Stettner Magdolnát. A család 1817 nyaráig maradt Pesten, ekkor viszont visszaköltöztek Tengelicre. A nevelőnő velük tartott, és Ida zenei képzése is folytatódott, egészen 1821 tavaszáig. Ida nyár végén tölti be a 14. életévét. Bár jogi értelemben csak két év múlva lesz nagykorú, de már most jelentős változások történnek az életében. Nemcsak a zongoramestertől váltak meg, de a nevelőnő is befejezte a munkáját. Augusztusban valószínűleg születésnapi ajándékként megkapta élete első gyémántgyűrűjét. Februárban új ruhákat vásároltak számára, báliakat, hogy részt vehessen a farsangi mulatságokon. Nyár elején pedig szüleivel Pestre utazott, ahol újra nagy összegért vettek ruhákat, színházba és vacsorázni is elvitték. Júliusban a család három hetet töltött Füreden, ez volt az első alkalom, hogy Idát is magukkal vitték a nyaralásra.33 34 Az oktatás, nevelés tartalmi részét illetően kevés konkrét információval rendelkezünk. A nőkkel szembeni társadalmi elvárásokkal kapcsolatban a közvélekedés széleskörűen elfogadta, amit Kultsár István a Flasznos Mulatságok 1822. évi kötetében megfogalmazott: ”...a természet alkotója az asszonyi nemet feleségnek, anyának és házi asszonynak rendelte. Ennek tehát kötelessége volna, hogy hív és kellemetes feleség, gyermekei iránt szelíd és gondos dajka, cselédjei iránt nemes, ügyes és szorgalmatos gazdaasszony légyen’.134 E cél elérésének módozatairól azonban már az 1790-es évektől viták folytak. Kultsár például kifogásolta a lánynevelés kapcsán az olyan „fitogtatásra alkalmas” tevékenységek elsajátíttatását, mint a költemények deklamálása, görög és római istenek történeteinek papolása, zongora-, gitár-, és énekoktatás vagy éppen az idegen nyelvek tanulása.35 Mások a magyar nyelv és a magyar olvasmányok hanyagolása miatt tettek szemrehányást a nőknek.36 Csapó Ida képzésével kapcsolatban abban bizonyosak lehetünk, hogy az oktatás nyelve elsősorban a német volt, és anyanyelve egész életében édesanyja nyelve, a német maradt. Gindly Katalin tudott ugyan magyarul, írni viszont kizárólag németül írt.37 Ida Katalin-napi, németül írt köszöntője is azt jelzi, hogy anya és lánya közötti érintkezés elsődleges nyelve a német volt. Bár az igazsághoz tartozik, hogy az íráskép alapján ezt az 1815 november 25-i keltezésű versikét biztosan nem a kislány, hanem a nevelőnője jegyezte papírra.38 A német mellett Csapó Ida gyerekkorától franciául is tanult, ennek a családban hagyománya volt, az előrehaladást pedig egy sajátos körülmény nagymértékben előse31 Terézia Csapó Dániel legidősebb testvére a nyomorgott. Éhezett, fagyoskodott, betegeskedett, testvéreitől Dánieltől és Sándortól várt anyagi támogatást. Azt tervezte, ha a telet átvészeli, beáll egy úri házhoz. Végül Dániel vette magához, haláláig velük élt. MNL TML Csapó cs. ir.40. dob. 43.pall. Csapó Terézia levele Csapó Dánielnek 1806. nov. Itt jegyezzük meg, hogy Dániel teljesítménye jó képességeinek, illetve szerencsés házasságának köszönhetően kivételesnek számított. Testvérei közül nemcsak Teréz, hanem Imre és Sándor is komoly nehézségekkel küszködött. Előbbi teljesen elszegényedett, s csak felesége kisebb birtoka mentette meg a teljes ellehetetlenüléstől. Sándor előbb a tolnai Festetich, majd a törökszentmiklósi Almássy birtok kezeléséből tartotta fenn magát. Csapó 1985. 20. 28. 32 MNL TML Csapó cs. ir.38.dob.36. pali. Csapó Ida levele apjának é.n. 33 MNL TML Csapó cs. ir. 18. dob. 280. pall;.38. dob.35. pali. Gindly Katalin levele Csapó Dánielnek é.n. 34 FÁBRI 1999, 67. 35 Uo. 36 FÁBRI 1999.33. Pálóczy Horváth Ádám röpirata 1790. 37 Gindly Katalin szülei Gindly Károly és Rosty Antónia is kizárólag németül leveleztek egymással. Egy -két levelet találtunk viszont, amelyben a megszólítás magyarul íródott. MNL TML Gindly cs. ir. 108.dob. 381.-382. pali. Gindly Katalin magyar nyelvismeretére utal Gindly Antal testvéréhez írott magyar nyelvű levele. Gindly cs. ir. 114. dob. 755. pali. 38 MNL TML Csapó cs. ir. 60. dob. 11. pali. 318
