Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
Balázs Kovács Sándor: A régi Sárköz
16 rajnai forintot fizetett gabonatizede fejében Szigetvárnak. 1558-ban Őcsényt a cikádori apátság birtokaként írták össze, ekkor Morgay János bírta. Búzatizedet 5 kereszt után fizettek 1 forint 25 dénárjával 6 forint 25 dénárt.330 1564. évi dika összeírásban Ebes és Csatár együtt szerepelt, mindkét település a váci püspöké volt, de az összeírás idején a szigetvári várhoz tartozott, 6 portát írtak össze.331 Az 1561. évi birtokösszeírásban Őcsényben, ahogy Rácz István bíró vallotta állandó telkes jobbágy 15 volt, és 10 kereszt búzával adóztak.332 Az 1559. évben a tizedet a szigetvári várhoz adták, 15 köböl búzáért, 15 forintot, 1560-ban a búzatizedért 12 forintot fizettek. A királyi dikát 5 porta után fizették, amit 1559-ben 20 dénárral felemeltek.333 Az 1564. évi dika összeírásban Őcsény Asz- szonyfalvával együtt szerepelt, Székeséi Máté bírta mindkettőt, 4 portával.334 1545-ben Őcsény faluban befolyt hal fele után fizettek 169 akcsét.335 A török 1572-ben 77 ház után szedett adót, ugyanakkor a faluban csak 55 ház volt. Családfői név szerint: Torcsok Ambrus, Siket Filep, Nagy Kelemen, Nagy János, Garáb Vincze, Baracsi István, Nagy Fábián, Ágoston János, Ágoston Simon, Torkos Jakab, Varga István, Garai Ambrus, Nagy Gergely, Szegi György, Szegi Miklós, Imre diák, Balázs Ambrus, Imre Gáspár, Tót Benedek, Szabó Bálint, Varga Bálint, Fehér Miklós, Tót György, Obona Péter, Tavas András, Kis Benedek, Cseh Fászló, Csonko Benedek, Filep Berta, Kun Balázs, Tót Péter, Somodi Imre, Tót Ferencz, Sós Pál, Tót András, Badra Benedek, Ági Benedek, Józsa Benedek, Sárközi Bálint, Tót Mihály, Keresztös Máté, Borgosa Ozvárd, Nováni Antal, Habor Antal, Ágoston Albert, Nagy János, Keresztös György, Tót Borbás, Másik Borbás, Vég János, Öcséni István, Öcséni Kelemen, Vég István, Ócsa Tamás, második Öcséni István.336 1574 és 1595 között tímár birtok, halketted és tized jövedelme évi 1500 akcse volt.337 1627-ben azonban már Almáson és Ebesen is rácok laktak.338 1592-ben Martonfalvay Imrének adóztak: „Eöcsénben vagyon ép helyes Jobbágy 15. Adojok készpénz annuatim florenos 46. Árián 2. Száraz hal No. 8. Csizma No. 1. Papucs kapczástul No. I.”339 1590-91-ben Őcsényben a török 50 adózó családfőt írt össze, 1622-23-ban 34-t, 1631-32-ben szintén 34-t és 1641-42-ben pedig 33-t.340 Az 1650-es években Martonfalvay György földesurukhoz, Veszprémbe írtak levelet. Földesuruk óhajára küldenek egy „hát bélést”. Panaszolták, hogy az állandóan változó török uraik miatt oly ínségben és nyomorúságban, fizetésben vannak, hogy azt csak Isten tudná megszámlálni. Kérték a földesurat, hogy az adó évi 12 forint legyen. Ezt zúgolódás nélkül megadnák, de többel ne sanyargassa a szegénységet, erről levelet kívántak uruktól. Néhány csukát is küldtek.341 Református papja 1652-ben tűnik fel.342 1689-ben írták, hogy „Eöcsény valamikor 40 ház, most csak 10 van, Martonfalvayé, aki 50 forintot kap innen. A török földesurnak minden gazda 1 forintot, a császárnak hármat, a zsellérek 50 dénárt adnak. Felesből halásznak’.’ 1690 körül Őcsény „a Bat vize mellett” 95 lakost számlál, van 3 háromkerekes malma, ugyanakkor Ebes „totaliter desertum”. 1692-ben feljegyezték, hogy,,« Báta vize partján, síkságon fekszik, amely a Dunából jön Gyurkin (Györke) felöl és Decsnél ömlik a Sárba. Kevert erdeje 7 hold széles és 14 hold hosszú. 120 hold jó szántója és 180 hold egyszeri kaszálásra való rétje van. Legelő 330 HEGEDŰS 1997,140. 331 Egy porta adóegység fogalma alatt megközelítőleg maximum 15 lélek is lehetett. - VASS 1978,149. 332 HEGEDŰS 1997, 157. 333 A pécsi püspökség és káptalan Szigetvárhoz tartozó birtokainak 1561. évi vizsgálatából. - KOLLER 1806, 128; K. BALOG 1978, 144-145; TÍMÁR 1989, 317. 334 VASS 1978,150. 335 VELICS_KAMMERER 1886,47. 336 VELICS-KAMMERER 1886, 239-240. 337 VASS 1978,158. 338 VELICS-KAMMERER 1886, 239. 339 VARGA-BODA 1973, 59. 340 VASS é.n. 86. 341 VARGA-BODA 1973, 64. 342 HOLUB 1911,28. 263
