Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
Balázs Kovács Sándor: A régi Sárköz
az erdő és mocsár közt 180 hold. Halászata a Bátában. Malma van és 35 háza, ugyanannyi lakóval. A szekszárdi bég tizedet kapott, valamintfundusonként 1 forintot, halászatból felet” Az 1696. évi összeírás szerint Őcsényben 33 család 43 köböl földet, tehát a határ kis részét művelte.343 „Buda vissza vétele előtt az akkori villongás időkben sokat szenvedett ez a Helség, most a töröknek, majd törvényes uralkodójának kénytelenítetvén engedelmeskednie..’.’ Ha megtehették, szétfutottak a mocsaras erdők, nádas bozótok közé. A hagyomány szerint ekkor futott az erdőbe Gyürke és Ság is. „Mindezen helyek lakói hír szerint a rácoktól sokat üldöztetvén, később ezekből olvadt össze a mostani fennálló Őcsényi helység’.’344 Az ebesi „török” templomot a 19. század elején, a györkeit és vele együtt valószínű a kisőcsényi vagy bátai templomot 1781-ben, mikor az őcsényi új templom készült, bontották el. „Ezekről azt adják tudomásul a lakosok, hogy bekövetkezvén a békességesebb idő, a fent írt templomoknak tulajdonosai és a falu lakosai Őtsényben egy rakásra letelepedtek az őtsényiekkel, kiknek lakóhelyét alkalmatosabbnak látták a lakásra, mint a magokét’.’345 Egy 18. század eleji összeírás szerint nem volt temploma, ennek ellenére Egyed Antal 1828-ban így írt: „közvetlenül a falu alatt elterülő legelő rész, mely egy régi - még most is látható Templom romjairól nyerte elnevezését.. .”346 A templom helye a mai Őcsény belterületének keleti szélén vagy a tőle keletre fekvő tsz-major területén keresendő. A falu keleti részén található Egyház alja (ma Hunyadi) utca az adatközlők szerint arról kapta nevét, hogy valamikor itt állt a - nyilvánvalóan középkori - templom, az Egyházalja-dűlőben fekvő új tsz-major területe pedig az e határrész szélén, a mai belsőség keleti határán állt régi templomról nyerte elnevezését.347 A szekszárdi apátság birtokai időről időre változtak, de 1514-ben és ettől kezdve Almás ide tartozott.348 A település az almási völgy északi felén a Gurovica erdő alatt lehetett, az őcsényi határban. Egy oklevél 1450-ben említi először, a Hunyadiak korában a Niczkyeké volt.349 1592-ben Marton- falvay Imrének adózott: „Almásdiak adtak kész pénzt adóul florenos 18. Vetésekbűl kilentzed. Árián No. 2. Egy paplant, féket is No. I.”3501590-91-ben Almáson a török 7 adózó családfőt írt össze, 1622-23-ban kettőt, 1631-32-ben szintén kettőt, míg 1641-42-ben négyet.351 1669-ben írták róluk: „Almás Ráczok lakják Veszprémbe adóznak, Martonfalvay bírja’.’352 Az 1696. évi összeírás szerint Almás akkor pusztult el, amikor a keresztényektől a török elfoglalta Érsekújvárt (1669), két-három házból állt. Földesura a török időkben Martonfalvay Istvánná Veszprémből, de hogy mit adtak neki, senki sem tudja, 60 hold puszta szántóján felül 8 hold erdeje is van, makktermő fákkal. Szőleje 5 kapás, rétje nincs, de a hegyek közt kaszálni is lehet.353 Szekszárd területén a középkorban még kilenc település volt: Szentmiklós, Nyámád, Ság Csatár, Ebes, Malonta, Bat, Hidas és Györke. Ebes az 1142-ben alapított bátaszéki, vagy másképpen cikádo- ri ciszterci apátság birtoka volt. A mai Szekszárd területén feküdt. 1334-ben a pápai tizedjegyzék- ben 10 banalessel találjuk.3541476-ban a bátaszéki apátság javainak jegyzékében szerepel, ahol 145 hordó bort írtak össze.355 Csatárral együtt a váradi püspök tulajdona 6 portával.356 1558-ban szerepel a Horváth Márk szigeti várkapitány által lefoglalt javak között, a váci káptalan birtokaként. Az egyezség 44 forint adóról szól. Bano János bíró lefizetett 44 forintot, amiből a meghódítást végzőké 343 PATAKI é.n. 344 ANDRÁSFALVY 1975, 103. 345 CSERNA-KACZIÁN 1986, 193. 346 GAÁL-KŐHEGYI 1977, 290. 347 VADAS 1981,473-475. 348 VASS é.n. 55. 349 CSÁNKI1997, 414. 350 VARGA-BODA 1973, 60. 351 VASS é.n. 86. 352 MNL. TML. Kämmerer hagyaték 353 PATAKI é.n. 354 SÜMEGI 1997, 291. 355 ÉRSZEGI 1978, 76. 356 HEGEDŰS 1997,168. 264
