Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
Balázs Kovács Sándor: A régi Sárköz
Különös történet maradt fenn a Bacsó családról. „Ez az egész Barzsók, vagy a Bacsók birodalom volt, Leányvártól Gubacórig (vagyis Sióagárdtól Alsónyék határáig). Ketten voltak testvérek, ezek mentették meg a koronát. Ők fogták mega haramiákat, mikor vitték el a koronát, ezért kapták. Csak azután nem mentek el katonának, ezért vették el tőlük az osztrákok akarták elvenni a koronát... Barzsók - abbul lettek a Bacsók’.’„Édesanyám pilisi volt, ott is voltak Bacsók, meg Májsalak után is Bacsók voltak az elődjeink, azok is emlegették’.’311 A hagyomány szerint Decs is többször szétfutott. „Mikor háború volt elbujdostak az erdőbe, nagy fák odvaiba húzódtak, meg ki is vájtak olyan odvakat. Mikor el ment az ellenség kiabálták egymásnak, hogy ’gyertek elő” „Az igen öreg szüle a Bálint szülikém, meg Bálint szüle; ezek mondták, hogy annak idején, hogy a törökök kezdtek volna már kimenni, hát aztán hallatszott a nép között is, akkor kiabáltak olyan vékony női hangon, hogy ’gyertek elő Jutka, Éva, meg ezök, meg azok, Sári, elmentek a törökök’. S akkor előgyüttek és akkor összefogdosták őket a törökök. Elvitték őket. Ennyit hallottam igen öreg asszonyoktól’.’312 „Mikor a tatárok jártak itt, bementek a Tóságra /a decsiek/. Kiabáltak a tatárok, hogy Kata, Panni gyertek elő elmentek a tatárok. Azt mind lemészárolták’.’313 A rácjárások hagyták a legszomorúbb emléket. „Pilisi István mesélte a rácjárásról, hogy az asz- szonyok csecsét átszúrták és úgy vezették el őket szőrkötélen. Mikor a rácok dúltak, (a decsiekj Ge- mencbe menekültek’.’314 315 1829-ben ezt a hagyományt jegyezték fel Étéről: „Ete hajdan falu vagy város volt, mely a Rákótzi zenebona alkalmakor az alsóbb vidékről feljövő serviánusok vagy Rátzok által pusztíttatott légyen el’.’313 Ez az adat is megerősíti azt a feltevést, hogy a törökök kiverése után pár esztendővel néhá- nyan a decsiek közül visszaköltöztek Étére és ezeket űzhették el a rácok. E feltételezést támasztja alá az a tény, hogy a decsi anyakönyvekben ezt olvassuk, hogy 1702-ben a dühöngő pestis miatt a falu egy része Étére vonult ki, ott temettek el egy decsi embert.316 A decsiek Ebes puszta nevét is a Rákóczi-korból eredeztetik. A puszta egy részét ugyanis a decsiek bérelték a 18. században. „Oly sok halott volt ott Rákóczi csatáján, hogy a kutyák ették meg /a halottakat/. Balogh Ádám is ott veszett el Szekszárdnál, ki is volt írva. Az a fa Magyarország közepén van’.’317 Decstől keletre feküdt Irsán és Kanizsa. Mindkettő egykor Bodrog megyéhez tartozott, csak később került területe Tolna megyéhez. Kanizsa 1307-ben már a megfelelő magyar nevet viseli, Asszonyfalva. A falu neve más sárközi szláv helynevekkel együtt a Sárközben meghúzódó szláv népszigetre utal. Asszonyfalva is fel-feltűnik a török defterekben. 1565-ben még külön írták össze 10 lakossal318 1566-ban sem itt, sem Decsen nem jegyeztek fel musttizedet. Tíz lakos termelt itt 45 kereszt, 135 métermázsányi búzát, ez után 900 akcse adót fizettek. Ugyanígy 10 kaput írtak be, adója 500 akcse, de ennél jóval több lehetett a helyi családok száma. Kertadót 20, kaszaadót 50, elég magas összegű sertésadót fizettek új adóként, 350 akcsét. Méhkasadójuk volt még, ez 36 akcse, ösz- szesen fizettek 1856 akcsét,319 de 1572-ben már Decshez csatolták adóköteles házait.320 Hosszú ideig való megmaradását rejtett helyzetének köszönhette. A 17. század végén ők is Decsre költöztek, az emelkedő vízszint miatt. Az 1688-ból való összeírás szerint „Asszonyfalva legelői és erdői elöntve, szántóföldeiket (melyek mindiga legmagasabb helyeken voltak) a decsiek élik’.’ Az 1783-ból való tér311 ANDRÁSFALVY 1975,110-111. 312 ANDRÁSFALVY 1975,111. 313 ANDRÁSFALVY 1975, 111. 314 ANDRÁSFALVY 1975, 111. 315 CSERNA-KACZIÁN 1986, 68. 316 HOLUB 1958, 19. 317 ANDRÁSFALVY 1975,112. 318 HEGEDŰS 1997, 166. 319 VEL1CS-KAMMERER 1890, 339; HEGEDŰS 1997, 166. 320 VELICS-KAMMERER 1886-1890,1. 238-248; II. 339. 261
