Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
Balázs Kovács Sándor: A régi Sárköz
renc bátai apátnak, hogy Decsen az apát parancsa szerint megkóstolta a borokat és 12 hordóval lepecsélteltetett, amelyet az apát a bajai bírónak szánt eladásra. Név szerint felsorolja a bor gazdáit és mennyiségét is (3000 icce vagy pint kilenc gazdától). Majd arról tudósítja gazdáját, hogy ha az emberek (decsiek, pilisiek, nyékiek) Pécsváradra mennek az adóval és onnan visszatérnek, az apát parancsa szerint elviteti a borokat.305 Decs határában még két falu létezését feltételezhetjük. Az egyik Kis Decs, nem lehetett nagyon mesz- sze Decstől délkeleti irányban. A másik emlékezetét csak a Pusztafalu határnév őrizte meg. Ez is Decstől keletre volt, közel a Dunához. Ezt a helyet másképpen Dulinának is emlegették. A 18. században még Kákony faluhoz tartozott, később a Csanádiak használták, akik a Dunán keresztül könnyen elérték. Decs és környéke pusztulásának betetőzését a felszabadító háborúk jelentették. 1685-ben földesurukhoz írt levelükben a decsiek adóval való hátramaradásukat mentegetik és elmondják szenvedéseiket: „Kicsiny jószágunkban mennyi kárt tösznek az alá járó hajdúk, mint sörtésmarhánkban, méheinkben, házunknál, kenyerünkben, szalonnánkban, azonkívül valaminket találják mindenünkben azt csak Isten mondhatná meg. Ládákat nyitogatnak, lisztet is elhordják..!’ Sós halat és marhákat akartak felküldeni adójuk fejében, de „a nagy és szörtelen hadak járásában semmi módunk adónknak felküldésében’.’306 1689-ben írják, hogy „Asszonyfalva legelői, erdői elöntve, szántóföldéit a decsiek élik’.’ „Dech hol egykor 60 ház volt, most csak 30. Jany Ferenc 60-80 forintot kapott. Tizedért bérlik a szekszárdi apátsághoz tartozó Ete és Asszonyfa pusztákat. A halászat részben Jany, részben a szekszárdi apát tizedet kap’.’307 Az írásbeli feljegyzések alapján rögzíthető tényeknek a helyi hagyomány sem mond ellent, legföljebb kiszínezi és megdöbbentő részletekkel gazdagítja Decs múltjának képét. így a törökökről fennmaradt a szájhagyományban, hogy azok kint a szőlőhegyek alatt laktak. Több török kutat (forrást) tartanak számon a szőlőhegyekben. Az úgynevezett. Csurgóról, a Kútvölgyben azt mesélik, hogy idejártak a török lányok pávákat itatni. „Régen a pávákat hajtották ide a török lányok, ezért volt alacsonyan a vájujik. Kecskefej volt benne, azon folyt a víz. Ezt a vájut elvitték egy pincébe’.’308 Néhány családról azt tartják, hogy török származék. így a Gamósokról. Egyesek szerint Étéről származtak a család ősei, de a családi hagyomány szerint: „Összes nemzedékünk Tolnáról gyütt le ide a hitüldözés után. Az öcsényi Gamósok Becsről mentek oda. Halászok voltak és ezt a legalsó dombját a falunak, a Bucsakot szállták meg. Nagyapánk mesélte, hogy az ősünk ott volt a török gulyása. Volt egy török levelünk, de azt a néném, amíg katona voltam eladta egy Hajdekker nevű ügyvédnek 1915-ben ... pedig nem lett volna jogos, az mindig a legidősebb fiút illette volna. Fiuágon származik mindig azt mondta az öregapám. Útlevél vagy pénzlevél volt az’.’ „A törökök elvették a magyar nőket. Ilyenek a Gamósok, a Paksiak és a Kara nemzetség. Feketék és rövid nyakuak, picike nyakuk van, ez a török nemzetség’.’309 A madocsai származású Katz Lidi néni ott volt szolgáló mikor egy török megjött a levélért. „Én Oláh Istvánnál voltam szolgáló. Egyszer gyütt egy török ember, nagy derék ember a sapkájától a se- ggepartjáig ért le a szalag. Gamóst kereste. Elkísértem oda a Sánta Gamóshoz a Török Gamóshoz. Nem volt otthon más, csak a legöregebbik. Beköszönt a török, elfogadták. Egy levélért jött ez az ember. Bement az öreg a belső szobába és odaadta a töröknek. Az összegyűrte és elment. Ezért a levélért gyütt. Arany bötüs nagy levél volt!’310 A törökök jövéséről, menéséről sok az emlékezet. Térképekkel jöttek, nagy fákat kerestek a hegyen, de nem találták meg a régi pincéiket mesélik. 305 MNL TML. Kämmerer hagyaték. 306 MNL TML. Kämmerer hagyaték, 1685. márc. 20. idézi: ANDRÁSFALVY 1975, 109-110. 307 PATAKI é.n. 308 ANDRÁSFALVY 1975, 110. 309 ANDRÁSFALVY 1975,109-110. 310 ANDRÁSFALVY 1975,110-11. 260
