Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
Balázs Kovács Sándor: A régi Sárköz
Szabó Matthe, 6 ökör, tehén, ló, sertés, kereskedő Feiervari Mihály, 4 ökör, tehén Nagi János, 8 ökör, tehén, sertés Kocsis Gáspár, 8 ökör, tehén, sertés Atal András, 8 ökör, tehén, sertés NB Gamos Gáspár, 10 ökör, tehén, sertés, ló Miklósa Janos, 6 ökör, ló, tehén, sertés Chöpüs István, 4 ökör, tehén, sertés Ezek eredménye fi. 40, szárított hal, egy pár csizma etc. Szőlőhegye, halastava, szántóföldje, erdeje van. Etei pusztát bírják. NB. Orczi Janos Görgenben ment lakni, örökös. Decs flór. 40, hal 40. Török Gergelié, Szabó Mathe, Gamos Gáspáré, ökör 12. Vasoni Janos, Pogány Mihály, ezek hajtották el Abáról. Hoztak pénztfi. 27, d. 75, halat 32, tartozás egy pár csizmát, tartozás egy pár csizma, pénz fi. 14. Chomos István Tartoznak 42 forinttal, f. 75, annyi szivatos hallal, két pár csizmával, két ártánnyal.302 1669-ben írták róluk: „Ette Váras Puszta, decsiek élik’.’303 1689-ben feljegyezték, hogy „Ethe Szek- szárdhoz tartozik, de most a bátaszéki apátságbeli decsiek élik, rétekben, erdőkben, halászó vízben bővelkedő!’ 1690-ben újra a szekszárdi apátság birtokaként sorolják fel Étét, szőlőit ekkor a bátaszéki jobbágyok művelik. Valószínű ezt úgy kell érteni, hogy a bátaszéki apátsághoz tartozó jobbágyok, vagyis a decsiek. Ete egykori lakói is akkor már a decsiek között vannak. A Sárvízen Ete tájékán a decsieknek malmuk is volt régen. Decset és Étét együtt adták el, vagy cserélték el, mivel a decsi jószágot még a 19. század végén is az egykori Ete határán keresztül mentették ki árvíz idején. 1685- ben, mikor ez a terület a bátaszéki apátság birtokában volt, de Ete puszta helyét a bátaszéki apát el akarta adni, a decsi jobbágyok könyörgő levélben így fordultak hozzá: „Apróerdős pusztáinkat... mi bírjuk, mert másképp decsi földön nem is élhetnénk. De minthogy ez most Nagyságtok jószága és ezelőtt egy úr számára való jószág volt, az okáért is külön azokat nem szakasztották.” Ennek fejében az uradalmak a 19. század közepéig a Sárköz árterületére más, távolabb eső falvak jószágait is bebo- csátották arra alkalmas, száraz időben. Az 1696. évi összeírás szerint Decs a Sárköz szigetén fekszik 3 órányi járásra Bátaszéktől. Moró Istvánnak adóztak Pozsonyba 30 forintot, majd Ferdős Tamásnak Győrbe 40 forintot. Jany apát most 120 forint mellett mindenkitől 3 nap robotot és tizedet kap. Halászat után mindenki 1 forintot ad. Török ura a budai őrség volt, amelynek fejenként 3 forintot, a zsellérek 1 forint 50 dénárt és tizedet fizettek. 105 hold szántója van, 450 hold viszont használaton kívül áll. 180 hold rétje és tölgyes erdeje van, mely egy óra hosszú és fél óra széles terjedelmű. Szőleje Szekszárd felé terül el, 314 kapás. A püspök (?) 80 kapásnyit elvont tőlük, műveletlen 200 kapás. Malma van itt a püspöknek (?) (valószínűleg a bátai apátról van szó) 40 lakóháza van, 25 lakatlan. Határos Őcsénnyel, Pilissel, Szálkával, Étével és Asszonyfalvával. Nagy, szép, pompásan épített temploma van, azonban az eső beesik, mivel fedetlen, kálvinisták lakják. Becsűje 7815 forint 50 dénár. Búzából 90, árpából 11, rozsból 4 hold van bevetve. Emellett 314 kapás szőlőt művelnek a 200 kapás parlagon hagyott mellett. A nyámádiak nyilván a szekszárdi hegyen 132, az őcsényiek 12 kapást vallanak maguké- nak.3041696. május 14-én Keller Imre - aki valószínűleg az apátság tiszttartója volt - írja Jany Fe302 MOLNÁR 2006,132-135. 303 MNL. TML. Kämmerer hagyaték 1669. dec. 5. 304 PATAKI é.n. 259
