Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
K. Németh András: Vizek és vízgazdálkodás a középkori Tolna megyében III. Vízrajz
Pál Hédervári Miklós tárnokmesternek adták Sziget nevű pusztájukat.252 1493-ban Bikádi Nemes Albert a Sziget pusztán fekvői birtokrészért húsz aranyforintért eladta Hédervári Miklós özvegyének.253- Szigetfölde (Zygetfewlde): 1526-ban az ozorai vár tartozékai között említenek egy ilyen nevű pusztát.254 Lehet, hogy Sziget prédiummal azonos.- Szigetfő: neve 1564-ben és 1626-ban tűnik fel, 1626-ban Györke lakói élték.255 Összefoglalás a szigetekről Az írott forrásokból nyolc településről ismerünk név szerint szigeteket, további hat falu határából pedig név nélkül, öt falunév pedig szigetekkel kapcsolatos. A legtöbb sziget a Dunán (Bölcske, Fadd, Madocsa) és a Sárvízen (Bika, Hódos, Inok, Tápé?, Végfalu) tűnik fel, a Fejérvíz és Mözs között fekvő szigetet a kettő közül valamelyik folyó ágai fogták közre. A Sió szigetein települt a középkori Simon- tornya, a Kapos pedig szigetet alkotott Gyántnál és talán Hőgyésznél, valamint Pincehelynél is (utóbbin a török korban palánkvár létesült).256 A Koppány a Kapósba torkollása előtt alakított ki szigeteket, amelyeket bár írott forrás nem említ, de pl. egy 1837-es térképen a majsai határban felfedezhetjük a Tőllős Szigetet és az Öreg Szigetet.257 Hogy egészen kis vízfolyások is alkothattak szigetet, arra jó példa a Szil határában említett sziget. Egynél több szigetet egy alkalommal csak Vök faluban említenek, szám szerint hármat, itt azonban sajnos azt sem tudjuk, hogy melyik folyó mellett állt a falu. A szigetek méretére, hasznosítására csupán néhány adatból következtethetünk. Simontornya központi településrészét, amelyen a vár is felépült, Szigetnek nevezték, a kb. 250x150 méteres sziget a mai utcahálózaton is azonosítható. Nemcsak ezt a szigetet lakták: Hódoson 1320-ban egy szigeten bizonyos Pető lakott, 1334-ban már fia, János házát említik rajta, 1344-ben pedig már arról olvasunk, hogy ezen a szigeten volt Hódos falu. 1321-ben Inok földhöz tartozott a beszédes nevű Gergelyszigete, amelyen Kajdacsi Péter fiai, Iwachynus és Gergely falva volt. Egy Bölcske mellett, a Duna közepén lévő szigeten 1436-ban kőtemplom állt. A szigeteket a megtelepedésen túl elsősorban mégis inkább gazdaságilag hasznosították: Madocsán a híres vizafogóhelyhez tartozott egy sziget, Bikán, a Sárvíz szigetén 1502-ben legeltettek, 1523-ban pedig erdő volt rajta. Fejérvízen 1499-ben kaszálónak használták a szigetet, ugyanerre a hasznosításra utal a Középfalun 1321-ben említett Nagyrét szigetnév is, és a gyánti Kapós-szigetet is legelőnek használták 1453-ban. A szigetek neve a fenti hasznosításokat tükrözi: van köztük lakottságra utaló (Gergelyszigete), a hasznosítást jelző (Nagyrét) vagy a növényzettel kapcsolatos (Somszigete, Szilas) név is. A Berzsenyes helynévben bizonyára a többnyire piros színű, különböző célokra használt festékek megnevezésére szolgáló börzsöny szó rejlik.258 Talán személynévi eredetű, tehát a birtokossal kapcsolatos a Jula és a Piski nevű sziget elnevezése, a Pronus szigetnévvel pedig egyelőre nem tudunk mit kezdeni. FORRÁSOK Név szerint ismert források az írott forrásokban Ábelkuta (.Abelkuta): 1326-ban Köbli István mester egy Kedhely birtokon fekvő részt, szántóföldekkel együtt, amelyeket egy Ábelkuta nevű kis forrás (fonticulus Abelkuta dictus) választ el, eladta vejének.259 252 Héderváry I. 334. sz. (DL 91023.) 253 Héderváry I. 343. sz. (DL 91030.) 254 Csáky II. 564. 255 HEGEDŰS 1997,162,187; ENGEL 2001, 17874. cellakód. 256 Részletesen: K. NÉMETH 2013a. 257 MNL S 16, No 0198. 258 Vö. ÚMTSZ. I. 595. 259 A. X. 138. sz. 25
